Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses III. Régészeti adatok Tata történetéhez 1. (A Tatán 1999-ben megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga). Mecénás Közalapítvány, Tata, 2003.

Horváth Krisztina: Tata-porhanyóbányai feltárás természettudományos vizsgálata

bélyegek és struktúrák (mangános, vasas, karbonátos foltok, bekérgezések, egykori növényzeti maradványok, állatnyomok, áthalmozásra utaló üledékjegyek) és a réteghatárok pontosabb megismeréséhez. AZ ÜLEDÉKFÖLDTANI FELDOLGOZÁS VIZSGÁLATI MÓDSZEREI Az üledékrétegek színének leírásához a hazai és a nemzetközi talajtani és laza üledéktani vizsgálatoknál használatos Munsell Soil Color Charts-ot (Munsell Color Company 1954) használtuk fel.

6 A granulometriai elemzéseket Casagrande

7 által leírt aerométeres módszerrel végeztük. E mérési módszerrel viszonylag gyorsan mérhetők meg és számolhatók ki a szemcseösszetételi paraméterek és az eredményeket egymással összehasonlítva az üledékképződésben bekövetkezett változások trendjéről fontos információhoz juthatunk. Minden mintában a karbonát- és szervesanyag tartalmat Dean által leírt izzításos eljárással határoztuk meg.

8 A szemcseösszetételi adatokat, karbonát tartalmat és a szöveti statisztikai paramétereket Bennett által szerkesztett Psimpoll-programcsomag felhasználásával mutattuk be,

9 szelvények szerint. Az üledékoszlop, a rétegsor megrajzolása során Troels-Smith féle,

10 a nemzetközi gyakorlatban elterjedt laza üledék kategóriákat és szimbólumrendszert használtuk. GEOKÉMIAI ELEMZÉSEK A különböző geokémiai elemzések (fő- és nyomelemzés, röntgendiffrakció, termoanalitikai, infravörös spektroszkópia) eredményei igen jól felhasználhatók az egykori környezetben lezajlott változások kimutatására,

11 a különböző környezetben kifejlődött löszös horizontok elkülönítésére.

12 Ezért a porhanyóbányai laza üledék profilján valamennyi üledékmintából fő- és nyomelemzést végeztünk el. A méréseket a Kossuth Lajos Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Tanszékén készítettük. A fő- és nyomelemzések során a minta előkészítés a Braun által leírt módszereket követi. A geokémiai vizsgálatokkal nem a lösz lehordási területének modellezését, hanem a löszrétegek kialakulása során lejátszódott geokémiai folyamatokat akartuk bemutatni. Fő- és nyomelem meghatározás ICP-AES módszerrel: Az atomemissziós spektrometria a szabad atomok és ionok külső elektron átmeneteit kísérő fényemisszió észlelésén alapszik a kb. 150-850 nm-es hullámhossztartományban. A mintakomponensek szabad atom és ionok formájában történő átvitelét többnyire nagy hőmérsékletű forrásokban valósíthatjuk meg. Az ICP analitikai célokra leggyakrabban használt zónájában 5000-6000 K hőmérséklettel számolunk, mely hőmérséklet elegendően nagy valamennyi anyagféleség atomizációjához (elpárologtatás és disszociáció) és részleges ionizációjához. A vizsgálatunk során elemzett mintákat a barlang déli oldalának keleti metszetfaláról gyűjtöttük, melynek vastagsága 90 cm. A 10 centiméterenként vett mintáink teljes mennyiségét porrá zúztuk, homogenizáltuk. 36