Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses III. Régészeti adatok Tata történetéhez 1. (A Tatán 1999-ben megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga). Mecénás Közalapítvány, Tata, 2003.

Horváth Krisztina: Tata-porhanyóbányai feltárás természettudományos vizsgálata

Tata-Porhanyóbánya feltárás természettudományos vizsgálata Horváth Krisztina (Budapest) A negyedidőszaki paleoökológiai vizsgálatoknak igen pontosan leírt kutatási módszertana, modellezési lépései ismeretesek (1. ábra).

1 Ezek közül a morfológiai, szedimentológiai, geokémiai és őslénytani (kvartermalakológiai és gerinces paleontológiái) vizsgálatokat használtuk fel a tatai középső paleolit lelőhely régészeti geológiai feldolgozása során. Vizsgálati eredményeinket összehasonlítottuk a Kormos Tivadar

2 és a Vértes László

3 vezette feltárások őskörnyezeti vizsgálatainak eredményeivel. TATA-PORHANYÓBÁNYA GEOMORFOLÓGIAI HELYZETE ÉS FÖLDTANI FELÉPÍTÉSE Tata-Porhanyóbánya a tatai Öregtó nyugati partján található. A tatai Kálvária domb keleti oldalán eredő források északnyugati, délkeleti csapásirányú mészkőösszletet hoztak létre. Az Által-ér II/b-II/a teraszán képződött travertino 120-140-tszf. magasságban található és egymásra települt tetaráta medencékből áll. Átlagos vastagsága 20-30 m, hosszúsága 300 m, szélessége 20-100 m között változik. A Il/b terasz egyik tetaráta medencéjében található a középső paleolit telep. Az éghajlat, a forrástevékenység és a tufa képződése között szoros összefüggés van, ezért a negyedidőszaki klímaváltozások hatására a tetarátaképződés ciklikusságot mutat. VIZSGÁLATI ÉS MINTAVÉTELI MÓDSZER Az 1995-1998 közötti régészeti ásatások (a feltárás vezetője T. Dobosi Viola /Magyar Nemzeti Múzeum/ és Kisné Cseh Julianna /Kuny Domokos Múzeum/) során a mintavételezésre kiválasztott szelvények felszínét letisztítottuk (I. tábla), majd tengerszint feletti magasságukat, koordináta pozíciójukat rögzítettük (II. tábla). Ezt követően a tiszta, bányanedves rétegeket a színük, a makroszkópos szerkezeti és üledékföldtani tulajdonságaik alapján elkülönítettük, és geomorfológiai helyzetét és egymáshoz való viszonyát kétdimenziós geológiai szelvényrajzon az AUTOCAD programcsomag felhasználásával rögzítettük. Ezt követően a geológiai szelvényen belül, a szelvény legjellemzőbb részén, megközelítőleg 1 m széles metszetet alakítottunk ki, ahonnan a makroszkóposán elkülönített rétegekből, Krolopp őslénytani

4 és Szanyi és Braun

5 matematikai-statisztikai kutatási eredményeit figyelembe véve, 10 cm-es felbontásban vettünk mintákat a laboratóriumi vizsgálatokhoz. A mintavétel a szennyeződések elkerülése céljából felülről lefelé haladt. A metszetfalon a tér mindhárom irányába igyekeztünk profilt kialakítani az üledéken megfigyelhető, makroszkóposán látható szedimentációs és diagenetikus 35