Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses III. Régészeti adatok Tata történetéhez 1. (A Tatán 1999-ben megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga). Mecénás Közalapítvány, Tata, 2003.
T. Dobosi Viola: Tata-Porhanyóbánya középsőpaleolit telep
Jegyzetek 1 Townson, R.: Travels in Hungary. London 1797. 2 VÉRTES 1964. 3 Ez a Műszaki Egyetemen részeiben még ma is létező ún. „Schafarzik-gyűjtemény" volt a mi Litotékánk egyik „szellemi" elődje. 4 SCHAFARZIK 1904, 151. 5 KORMOS 1912. 6 VÉRTES 1964. 7 GÁBORI 1976, 73.; GÁBORI-GÁBORI-CSÁNK 1968, 248. 8 SCHWARCZ-SKOFLEK 1982. 9 Az egyik „fiatal" dátum miatt Tata több publikációban úgy jelenik meg, mint a nagy túlélő, jócskán a felsőpaleolit időszakban élt és virágzott mésztufa-medencebeli elszigeteltségében. 10 A bükki barlang-kitöltések alsó rétegeinek kavicseszközeit Vértes majd Ringer datálta. VERTES 1965, 105.; RINGER 1993, 31. ábra. "VÉRTES 1970. 12 DOBOSI 1983. 13 Ennek feldolgozása és a korábbi sztratigráfiai vizsgálatok eredményeinek közzététele Horváth Krisztina - Sümegi Pál dolgozatában. 14 A Gerecse peremi mésztufák paleomágneses vizsgálatát végző, s Tatán is többször mintát gyűjtő két geológus, Lantos Miklós és Korpás László új elméletet dolgoz ki az édesvízi mészkőleplek keletkezéséről. Ezzel egy sor olyan vitás kérdésre remélnek választ adni, amellyel a hagyományos medence-elméletek adósok maradtak. A várva-várt elméleti megoldás olyan gyakorlati régészeti problémákat is megoldhat, miszerint ezek a települési helyszínek medencék voltak-e hát, s ha igen, akkor ezek a medencék azonosak-e azzal, amit mi a klasszikus értelmezés szerint ismerni vélünk. 15 Az új paleontológiái irányzat követői a fauna egyes elemeinek már-már merev toposszá szilárdult „ökológiai igényét" vizsgálják és értékelik újra, rugalmasabb, komplex szemléletük nagyobb segítségére lehet a régészetnek. 16 A tatai lelőhely őskőkori környezetében fellelhető és hasznosítható erőforrásokról lásd: DOBOSI 1999, 5-21. "VÉRTES 1965,372. 18 VÉRTES 1990,301-303. 19 GÁBORI 1976, Fig. 62: a térképen, s Európa középsőpaleolit benépesedéséről megfogalmazott Gáborielméletben is a kultúrák/iparok elterjedési körzeteit az Alpok tömbje elválasztja egymástól. A szakócásak északon, a kavicsfeldolgozó filumok a déli zónában terjedtek el. Jelen adataink szerint kavicsfeldolgozó középsőpaleolit iparok az Alpoktól északra is vannak. 20 DOBOSI-VÖRÖS 1994. 21 Mint pl. Perigord, mint a középsőpaleolit iparok polimorfizmusának, lelőhelyek sokszínűségének a csúcsa. N. Rolland (ROLLAND 1981.) érdekes tanulmányában számos olyan szempontot vet fel a középsőpaleolit iparok és lelőhelyek interpretálása kapcsán, amelyeket feltétlenül figyelembe kell venni Tata-Porhanyóbánya feldolgozásakor is: kultúrák zonalitása, eszközkészlet és környezet kölcsönhatása, a hagyományos tipológiai kategóriákhoz való ragaszkodás buktatói, stb. A lelőhely komplex feldolgozását az OTKA támogatja: T14 038297. 16
