Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Dominkovits Péter: Nemesek Szombathely szabadalmas püspöki mezővárosában a 16. század végén, a 17. század elején

személyek bírtak. 20 Ez az 1565. évihez képest a nemesek által birtokolt telkek jelentős növekedését, ugyanakkor a birtokolt telki állomány osztódását is mutatja. A szombathelyi nemesség vagyoni rétegződése a 16. sz. második felében teleknagyság/év 1565 1577 2 egész 1 ­11/2 egész ­2 1 egész 1 7 3/4 ­4 1/2 8 14 2/4 ­7 1/4 és 1/8 ­1 1/4 ­8 10 43 Az 1577. évi urbárium szerint a városlakó nemesek (43 család) közel fele (49%) fél telket, vagy két - valószínűsíthetően egymástól távolabb eső - 1/4 telket bírt. Ez azt jelenti, hogy a helyi városi nemesség meghatározó tömege ekkor a város közép­rétegének megfelelő mezővárosi ingatlannal rendelkezett. Ugyanakkor jelentős szám­ban, mintegy 30%-ban (13 fő) ennél jóval tehetősebbek voltak. Közülük 9 fő városi ingatlana alapján a mezőváros vagyoni elitjébe tartozott. (Pl. Bejczy, Bokor, Bodro­gi, Hosszútóthy, Hrasztoviczay, Ispán, Katona, Szentiványi családok). A városlakó nemesség vagyoni differenciáltságát érzékelteti, ugyanakkor annak a nemesi ren­den belüli arányát is jelzi az, hogy mindössze 21%-uk (9 fő) tartozott a 3/8, 2/8 telket bíró szegényebb ingatlantulajdonnal rendelkező városi lakosság sorába (pl. a Zala megyéből származó Trombitás család). 21 213

Next

/
Oldalképek
Tartalom