Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Fatuska János: Tata II. József igazgatási reformjaiban

viselők elhelyezésére, ezen kívül e falvaknak nincs olyan piaca sem, mely elláthatná a magisztrátus családjait. Győry azért az egyesített megye székhelyének Tatát javasolja, mivel ennek központi a fekvése és rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, melyek a megye politikai igazgatási centrumának ide helyezését indokolják. Tatán található két megvásárolható ház is, nevezetesen a Both-féle és a Deák-féle (mindkettő a Kocsi utcában), melyek kis fáradsággal átalakíthatók lennének a levéltár és más hivatali helyiségek számára. (Komárom vármegye levéltára az 1763-as földrengéskor megrongálódott megyeházából még ugyanazon évben Tatára költözött.)

33 A Deák házért legutóbb 5 000 forintot kértek, de ezt még Győry sem fogadta el, hanem utasította az alispánt, hogy mind e házról, mind más esetleg szóba jöhető épületekről tegyen jelentést. Úgy reméli, hogy az uradalom segítségével vagy e kettő, vagy más házak megvásárolhatók lesznek és azokban a szükséges helységek kialakíthatók a megyei igazgatás számára. A Kancellária Komárom és Esztergom tekintetében egyetértett Győry érvelésével. Almás és Neszmély esetében pozitívumként említik meg, hogy a Bécs-budai országút mentén fekszenek, utóbbinak postaállomása is van, helyzetük centrális. Ugyanakkor hiányoznak a megyei igazgatás elhelyezésére szolgáló épületek, s habár gróf Zichy Miklós, a két falu földesura úgy nyilatkozott, hogy a megyeszékhely ide helyezése esetén minden segítséget megad, mégis a szükséges épületek felépítése olyan nagy költségekkel járna, hogy ezt a megoldást el kell vetni. Ily módon a Kancellária egyetért Győry javaslatával, nevezetesen a székhely Tatára helyezésével, mivel itt adottak a szükséges feltételek. A város ugyan nem rendelkezik postaállomással, de a legközelebbi csak egy órányira van, és a postakapcsolatot sem folyók, sem helyek nem nehezítik, s az minden évszakban fenntartható. A városban vannak egynémely egyházi épületek, melyek esetleg a megyei igazgatás elhelyezésére alkalmasak lehetnének, de e pillanatban erről még nem lehet véleményt alkotni. Ezért utasítani kell a kerületi főispánt, hogy az említett két ház ügyét újra vizsgálja meg, s vonatkozó javaslatát az átalakítás költségeinek feltüntetésével küldje meg. Amíg ez ügyben legfelső helyen döntés nem születik, az említett főispánnak azt a kompromisszumot javasolják, hogy a megyei hivatalok tatai elhelyezését bérelt épületekben oldja meg.

34 A megye számára megvásárolandó tatai épületekről hónapokon keresztül nem született döntés. Gróf Győry Ferenc 1787 elején kerületében egyházi épületek igénybe vételét javasolta, így Sopronban a dominikánusok, Győrben vagy a karmeliták, vagy a ferencesek kolostorában gondolta elhelyezni a megyeházát. Komárom-Esztergom megye igazgatási apparátusa számára a tatai piarista rendházat vélte megfelelőnek február 28-án kelt felterjesztésében.

35 73