Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Dominkovits Péter: Nemesek Szombathely szabadalmas püspöki mezővárosában a 16. század végén, a 17. század elején

1940, 249-266.; KISS M 1971. 72 SzhReg II. Nr. 735. 73 GECSÉNYI 1986, 99-126. 74 VvmReg II. Nr. 815., 898., 950., 982., 1002., 1073-, Uli., 1232., 1386., 1408. Szekeres Márton 1598ban enyingi Török Istvánt képviselte. VvmReg I. Nr. 484. 75 Rady (Rády/Radi) Imre Szekereshez, HoUósyhoz képes ritkán jelent meg a közgyűlésen, s nem mint főrend képviselője, hanem csak prokuratorként. VvmReg II. Nr. 1299-1301. (l6ll. nov. 21-24.). 76 SÖRÖS 1908, 401-415., 540-556.; SILL 1976, 32.; HORVÁTH 1993, 272. Hasonló mondható el Meszlényi káptalani utódáról, Enyedy Jánosról is, aki 1648-1665 között káptalani jegyző, azt követően Vas vármegye alispánja volt. SILL 1976, i.h. 77 Kis Gergely, Mészáros Miklós elleni perében (1611. febr. 25) grazi mészárosoknak eladott ökrökről is szólt, s replikájában a szekerező kereskedést is említette. SzhReg II. Nr. 576., 578., 584., vö. u. 607. 78 Kisunyomi Dávid Mátyás, Mészáros Miklós elleni perében (l6l0. aug. 26.) Galgócra szekérrel járó, ott szűrt vevő szombathelyi kereskedőkről szólt. SzhReg II. Nr. 548. Nem kizárható, hogy a szombathelyiek ez irányba is hajtottak jelentősebb mennyiségű számosállatot, miképpen ennek a tevékenységnek az inverze a jegyzőkönyvekből is kitűnik. 1607. évi magisztrátus előtti panaszból tudjuk, hogy a Pozsony megyei Somorja mezőváros lakosai vettek ökröket a szombathelyi vásárban. SzhReg I. Nr. 14. Nagyszombati kereskedőkre: SzhReg III. Nr. 1301., 1327. 79 E megjegyzést, illetve a későbbiekben rögzítetteket csak megerősíti az a tény, hogy az 1591. évi bécsi szárazvám-naplóban is több (az adott időszakban is többször visszatérő) méz szállító szombathelyi kereskedő tűnik fel. Hofkammerarchiv, Wien, Niederösterreichische Herrschaftsakten M. 54/a/3- Fol. 1309-1321. Einpfanng der Khalt mautt am Waghauß von Col. Itt szeretném megköszönni Szende Katalin kedvességét, hogy Eric Landsteiner forrásfeltárását fénymásolatban számomra hozzáférhetővé tette! 80 Balogfalvi Héder Ferenc jobbágysorban élő nemes (providus nobilis!) Pordán György elleni, 1609. évi perében egy előző évi ökörhajtásról szól. Az állatok egy részét valószínűsíthetően Vépen vették, és azokat Tótországban adták el. SzhReg I. Nr. 390. 81 Nem kizárható, hogy Tárnoki Szabó és Simon Miklós deák (nobiles) varasdi Csőszi Máté elleni pere mögöttes okai is a mézkereskedésre vezethetők vissza. SzhReg Nr. 612. (1611) Bár az elszórt adatok a vizsgált időszakban a kereskedelemi kapcsolat gyakoriságát mutatják, ugyanakkor annak volumenét jelzi, hogy a publikált nagyszombati végrendeletekben szombathelyi adósok, vagy hitelezők nem találhatók. Ld.: NÉMETH 1995. 82 SZENDE 1998, 85-98. 83 SzhReg Nr. II. 589-, 932. 84 SzhReg Nr. III. 1020., 1036. 85 Pl. egyik alább jelzett forrás Kál vásárát említi, ami valószínűsíthetően a Sopron megyei Sajtoskál település. Döntően a Niczky család földesurassága alatt álló települést a 16. század végi források egyaránt nevezik oppidumnak és possessionak. Sajtoskál vásárainak jelentőségére: SZENDE 1998, i.h. 86 VaML V. 109- Szombathely város levéltára, Iratok, irományok, Fasc. 7. Nr. 217. 87 SzhReg Nr.III. 972., 988., 98988 SzhReg II. Nr. 768., vö.: Nr. 892. 89 SzhReg. III. Nr. 986., 1008. Ugyanakkor Pozsgay Simonne és utódai nemcsak kezessége, hanem saját maga áruhitel felvételei miatt is nehéz helyzetben volt. A kőszegi Beké János pl. 1615-ben pl. 50 ft értékű kalmáráru utáni készpénzét kívánta behajtani. SzhReg. III. Nr. 1080. 90 SzhReg III. Nr. 902., 1027., 1030., 1033-, 1067., 1069-, 1071., 1073-, 1342. 91 GECSÉNYI 1978, 5-21., különösen 13-14. 232