Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.
Dominkovits Péter: Nemesek Szombathely szabadalmas püspöki mezővárosában a 16. század végén, a 17. század elején
Szombathely adózóereje, és lakosságának megoszlása a 16. sz. végi adóösszeírások tükrében 22 1582 1588 portaszám 20 20 zsellér ht. 23 iinquilint) 16 31 szabados ht. (libertini) 2 16 nemes (nobiles) 36 36 vagyontalanok (pauperes) 12 szolgálók Qservitores) 3 őrállók (vigiliatores) 2 puszta telkek (desertae) 2 A 16. századi nemesi migráció kiinduló helyei az eddigi kutatások, adatfeltárások alapján csak fő vonásaiban rajzolódnak ki. A török előrenyomulás elől a nominális vizsgálatok szerint már a migráció korai éveiben Valkó (Hrasztoviczay), Tolna (Harczy, Paxy avagy Dobos), Baranya (Gerdey), Somogy (Zichy, Rády, Kereszthúry), Zala (Hosszútóthy, Ispán) területéről érkeztek családok. De e DK-i, D-i több fázisú migrációs hullám mellett K felől Fejérből (Baracskay) és Veszprémből (Lőrincz) is jöttek, s megtelepedtek. 25 A migrációs hullámok pontosabb feltárása, azok kronológiai, földrajzi elkülönítése még hosszas kutatásokat kfván. Jelenleg csak jelezhető, hogy Szigetvár 1566. évi elfoglalása a mezővárosba irányuló nemesi migráció egy jelentős állomása volt, miképpen Győr erődváros 1594. évi elfoglalásakor Vas megyét és így Szombathelyet is elérték a Győrből és a várost környező településekről, illetve Veszprém megye ÉK-i részéből származó menekülők. Vaszary Pálról tudott, hogy ő Győr elfoglalása után menekült Kisunyomba, s azt követően, 1596 körül települt be Szombathelyre. 26 Az új egzisztencia teremtés gyötrelmeibe enged bepillantást a Sebők örökség ügyében 1614-ben vívott per egyik vallomása, amely szerint a szombathelyi birtokszerző ős, nemes Sebők András, aki 1582 körül a Zala megyei Rokolánból jött. Egzisztenciáját a Forró utcában örök jogon vett ház alapozta meg, amelyet a mezővárosba jövetele után 6 évvel, utód nékül bekövetkezett halálakor - annak minden tartozékával - 300 ft-ra becsültek. 27 Lakóhelyi szegregáció A 16. század végi Szombathelynek 5 utcája (Kámon utca, Gyöngyös utca, Föl utca, Forró utca, Karicsa ) és két piaca (a mezőváros és a vár piaca) volt. 28 Az 1656os urbárium 7 utcát vesz fel (Kámon utca, Vár előtt való utca, Föl utca, Gyöngyös utca, Forró utca, Forgó utca, Karicsa). 29 Az 1592., 1656. évi urbáriumok alapján a 214