Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.
Molnár András: Zalaegerszeg mezőváros önkormányzati reformja
tanácsosoknak a városban lakozó nemesek közül is választassanak". A közgyűlés az elfogadott tervezet bevezetését és alkalmazását az egerszegi járás főszolgabírójára, Farkas Imrére bízta. 25 A mezőváros választójogi reformja persze súlyosan sértette a korábban kiváltságos helyzetet élvező „választottpolgárok"érdekeit. Az évek óta lappangó feszültségek, személyes és politikai ellentétek a város 1846. november 3-i tisztújítása során törtek felszínre. November 11-én mintegy 90 zalaegerszegi polgár kérte a vármegyétől a botrányos bíróválasztás körülményeinek kivizsgálását, és az őket ért sérelem orvoslását. A panaszosok a tisztújítás reggelén a városháza előtt várakoztak, azonban békés várakozásukat az összeférhetetlenségéről és mocskolódásairól ismert „ Osvald Károly vezérlete alatt már előtte való nap a hegyekrül becsődített, lerészegített, s verekedési szándékkal megtelt nagyszámú sokaság" megzavarta, és őket erőszakkal a helyszín elhagyására kényszerítette. Többeket megvertek, és számos polgárt megakadályoztak választási jogának gyakorlásában. Osvald Károly ezután a „zsebébül elővett cédulárul csakhamar lefőispányolta az egész tanácsot"- azaz a maga jelöltjeit kiáltatta ki tisztviselőknek. (Ezt támasztja alá, hogy a város korábbi tisztségviselői közül mindössze ketten kerültek be az új tisztikarba.) A panaszosok szerint az újonnan megválasztott tisztviselők jelentős része, így maga Nagy József városbíró is adós volt bizonyos közpénzek elszámolásával - gyakorlatilag elsikkasztották azokat. 26 Zala megye közgyűlése Csillagh Lajos másodalispán vezetésével egy bizottságot rendelt ki az egerszegi tisztújítás kivizsgálására. A bizottságot felhatalmazták egyszersmind arra is, hogy ha bebizonyosodna a város tisztviselőinek alkalmatlansága, korábbi hivatali visszaélése vagy hűtlen pénzkezelése, az illető tisztviselőket mozdítsák el hivatalukból, és helyettük választassanak másokat. 27 A vizsgálat elrendeléséről értesülő Osvald Károly (elcsapott ügyvédbojtár) - és hat társa - november 13-án az ellene panaszkodókat jelentette fel a vármegyénél. „Lefolyt 1844. év előtt Zalaegerszeg mezővárosának tisztválasztását mindig az egy értelem és érzelemnél fogva, minden korteskedés nélkül, legszebb renddel gyakoroltuk" - írta Osvald. "Történt azonban, hogy írt 1844. évben fákum Ferenc és RoznerMihály a korteskedés magvát elhintvén, étel-ital által a népet felingerelvén, a legjobb jellemű egész tisztikart kitették. 1845-i tisztválasztáskor hasonló módon a nép közül sokakat elcsábítva zászlóhordozássala választási rendet nemcsak felzavarták, hanem jellem nélküli lakosokat (kiszorítván a magyarságot a választásból) tétettek elöljárókká. [.. JE folyó év november 3-i tisztválasztásnak részükre leendő szerencsés kivihetésére pedig a hegyi lakosokat vendégelni, ezeket mozsárágyú lövésekkeli mulatsággal magokhoz édesgetni, s valamint ezeket, úgy a városbeli lakosokat avval ámítani szemtelenkedtek, ha hogy az egerszegi nemes urak a közmunkát, katonatartást meg nem teszik, és ezen terhek elvállalásárul írást nem adnak, a tisztválasztásban részt nem vehetnek, mert az új törvény így rendelte. ' 28 A megyei vizsgálóbizottság 1846. december l-jén kezdte meg a zalaegerszegi tisztújítás körülményeinek tisztázását. Mind az írásban benyújtott, mind pedig a 185
