Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Papp Klára: Mezővárosok a 18. századi bihari magánbirtokon

PESTY 1996 Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. 1864. Bihar vármegye. I. Közzéteszi: Hoffmann István és Kis Tamás. In: A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvudományi Intézetének Kiadványai. 65. (Szerk.: Jakab László) Debrecen 1996. RÁCZ 1986 Rácz István: Nemesek az alföldi mezővárosok önkormányzatában a XVIIIXLX. században. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. (Szerk:. Nóvák László Selmeczi Lászlód Nagykőrös 1986, 387-403. RÁCZ 1987 Rácz István: A debreceni polgárok szőlőföldjei a XVI-XTX. században. In: Agrárnépesség, agrártársadalom Magyarországon a Mária Terézia-kori úrbérrendezés és 1945 között. (Szerk.: Kávássy SándorJ Nyíregyháza 1987, 65-95. RÁCZ 1988 Rácz István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541-1848 között. Bp. 1988. RETTEGI 1972 Rettegi Istvánné: A szerepi „Nemes communitas Protocolluma" (Adatközlés) In: Déri Múzeum Évkönyve (Szerk.: Dankó Imre) Debrecen 1972, 91-122. R. VÁRKONYI 1984 R. Várkonyi Ágnes: Jobbágypolitika Rákóczi államában. In: Mályusz Elemér Emlékkönyv. (Szerk.: H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc) Bp. 1984, 415-439. SCHÄFER 1930 Schäfer László: A görögök vezetőszerepe Magyarországon a korai kapitalizmus kialakulásában. Közgazdasági Szemle 1930 1. 32- 55-, 2. 100-142. SOÓS 1955 Soós Imre: Heves megye benépesülése a török hódoltság után. Eger 1955. SZENDREY 1968 Szendrey István: Egy alföldi uradalom a török hódoltság után. Debrecen 1968. TAKÁTS 1902 Takáts Sándor: A székelyhídi és diószegi görög kereskedők kiváltsága. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1902, 287. VARGA 1959 Varga János: Az úrbéres föld mennyiségének változása Bihar megyében az úrbérrendezés és 1836 között. Agrártörténeti Szemle 1959- 1-4. 37-63. VARGA 1984 Varga J. János: A Tiszántúl felszabadítása a török uralom alól. HBML Évkönyve. XI. (Szerk.: Gazdag István) Debrecen 1984, 5-17. 174