Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Knézy Judit: Csurgó egykori mezőváros népcsoportjai és a Festetics uradalom

Csurgó egykori mezőváros népcsoportjai és a Festetics uradalom Knézy Judit (Mezőgazdasági Múzeum, Budapest) Csurgó község a Zrínyiek egykori birtoka a török hódoltság végére teljesen elnéptelenedett. Az 1696. évi kamarai összeírás készítői csak 15 házat találtak itt.

1 Ebben az időben csak 6 ft pénzszolgáltatással, tizeddel tartoztak, gabonacenzust fizettek köbölben, kappanokat, őzeket, hárskötegeket adtak földesuruknak. A 18. század folyamán sem tartozott Somogy megye legnépesebb helységei közé. 16951714 között 35, 1718-ban 32 háztartását írták össze, utóbbi évben 2 cselédet is, 1720-ban 28 háztartást vettek számba. Kováts Zoltán anyakönyvi számításokkal és visszakövetkeztetésekkel egészítve ki az összeírások adatait a 18. század elején 5-600 főre tette a lakosok számát.

2 1784-85-ben a népszámlálás már 877 főt mutatott ki,

3 de ekkor már fontos, virágzásnak indult uradalmi központnak számított. 1726-ban vette meg Festetics Kristóf a csurgói uradalmat de Prie János Antaltól

4 és nagy lendülettel látott neki az uradalmi központ kialakításához, majorsági gazdálkodása kiterjesztéséhez. Éppen ezért a robot erőteljes „száma nélkül való" emelése miatt lázadtak fel a csurgói, alsoki jobbágyok is, s a lázadásnak Festetics Kristóf is majdnem áldozatul esett.

5 A lázadás vérbefojtása után következetesen folytatta e birtokhálózat kiépítését. Fia III. Pál (1722-82), bár rövid ideig gazdálkodott, következetesen folytatta Festetics Kristóf kezdeményezéseit.

6 Birtokaiknak gazdálkodását olyan zseniálisan szervezték meg, hogy a 18. század végére például állhatott más uradalmak számára. A keszthelyi birtokközpont Festetics György idején alkalmassá vált arra, hogy gazdasági szakiskolában adják át a Festetics birtokon szerzett tapasztalatokat.

7 A Georgikon megalapítása előtt Festetics György gimnázium létrehozásával írta be nevét a magyar kultúra történetébe. A Georgikon megszervezésénél bábáskodó, az első évek törekvéseiben alapvető feladatot vállaló Nagyváthy János javaslatára éppen az egykori jobbágylázadók helységében katolikussága ellenére Csurgón alapított „oskolát" azaz református gimnáziumot 1794-ben, mivel támogatást elsősorban a somogyi protestáns köznemesektől kapott. (1. ábra) Ide vonult nyugalomba Nagyváthy János, hogy besegítsen az iskola ügyeibe és szemmel tartsa a gazdasági munkákat is.

8 A csurgói gimnázium működése azóta is töretlen. Már az első évtizedben nemcsak az oktatásban játszott alapvető szerepet, hanem különböző adakozásokból nagyszerű könyvtárat hoztak létre, melyben jelentős 17-18. századi iratanyag is összegyűlt. (A Gimnázium ún. Nagykönyvtára ma is megvan). A megyében ez volt az első gimnázium, de nemcsak a későbbi református papnövendékek, tanítók kerültek innen ki, hanem a községek önkormányzatában tevékenykedő jegyzők és más írástudó nemesek és nemtelenek. 127