Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Hudi József: Pápa mint igazgatási központ a 18–19. században

Jegyzetek 1 KIS 1905, 86-117., kölönösen 80-95. 2 Az 1730-as szerződést közli KIS i. m. 80-81. 3 Az önkormányzatok fejlődését áttekinti HUDI 1995. 4 HUDI 1994a, 39-57. 5 HUDI 1995, 20-26. 1847-ben Veszprém Vármegye alispánjának nyomtatott jelentése alapján Pápán Mayer György privilegizált posztógyára 32, a kőedénygyár 27 munkást foglalkoztatott. Az egyik pipagyárban 21, a másikban 60 munkás serénykedett a keménycserép-pipa előállításán. Az enyvgyárban 10, a város határában működő ún. igali papírmalomban 15 munkás dolgozott. A város 5 hitelintézetének éves forgalma 245 000 pengőforint volt. V.o. N. Veszprém megye első alispánjának Szent Király Szabadgyai Rosos István urnák a' megye állapotjárói 1847-ik évre készített hivatalos jelentése. Veszprém, 1848. A pápai papírgyártásról KONCZ 1985, 567-602.; KONCZ 1987. 6 Az uradalmi igazgatás fejlődését alapvető tanulmányában áttekintette: FÜLÖP 1994, 225-286. 7 Az erdészeti igazgatást gr. Esterházy Károly alakította ki. 1762. október 20-án Egerben kelt levelében azt írta a regensnek, hogy egy erdészt és két erdőkerülőt kíván a bakonybéli erdőrészbe telepíteni. MOL P 1216 Capsa 51. Nro. 1. Levelezőkönyv 1759-1766. 8 SZAKÁLY 1994, 125-200.; KISS 1908, 16-40. 9 Az uraság 1766-ban követelte a város számadásainak bemutatását, de azt a városiak megtagadták. MOL P 1216. Capsa 51. Nro. 1. Leveleskönyv 1759-1766. Tóth István prefektus levele gróf Esterházy Károlynak. Pápa, 1766. november 18. A levél többek közt arról is beszámol, hogy a pápaiak a bíró házánál „gyüléskedteU', a megyére folyamodók közül hármat az úriszék elé idéztek és megkorbácsoltattak. 10 HUDI 1995, 24-25. 11 HARIS 1992, 123-137.; HARIS 1994, 43-74. 12 A Veszprém megyei országgyűlési választásokat feldolgozta VÁZSONYI 1998, 69-84. A szerző figyelmét az önálló pápai választókerület megléte elkerülte, azzal nem foglalkozott. A város követe 1848-ban Vermes Illés, 1849-ben Horváth Mihály kultuszminiszter volt. Vö. HUDI 1994b, 323-350., különösen 327., 336. 13 A javaslatot az eredeti helyesírás megtartásával, az egyéni írásmód következetlenségeinek felszámolásával, a szöveg értelemszerű tagolásával tesszük közzé. A rövidítések feloldását és kiegészítéseinket zárójellel jelöltük. 14 Ti. a város titkos levéltárába; sajnos a városi tanács iktatott irataival együtt a város titkos levéltára is megsemmisült a II. világháború alatt. 15 következményeket 16 körülményeihez 17 A hatvanosok testülete a tanács külső tanácsadó szerve volt. 18 értsd: szükségleteit 19 Az 1840-es években a burgonyavész több alkalommal nagy kárt tett a termésben, hatékony ellenszerét nem találták meg. 20 A városkapitány a városi rendészeti igazgatás főnöke volt. 21 A városgazda a városi major gondnoka volt. 22 A katonai vagy hivatalos fuvar korabeli neve. 23 meglátszik, kitűnik 24 vagyis az elvetett mag öt-hatszorosára 25 A vetésforgó táblázatát lásd az illusztrációban! 26 1847. december l-jén. 27 m. k. = maga kezével 121