Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.
Hudi József: Pápa mint igazgatási központ a 18–19. században
mind kukoricza föld, mellyben nem csak kukoriczát, hanem babot, tököt, czéklát, só't káposztát is rakhat, melly termesztmények által legfőbb szükségeit 18 ki elégítheti; hanem is mind de nagyobb részben ajánlom pedig az ér(demes) városnak a' kukoricza termesztést annál inkább, minthogy a' burgonya nem csak magyar hazánkban, hanem még Amerikában is, honnan származott, még pedig meg nem fejtett nyavalyában sínlődik, 19 és a gazdának forgatása, válogatása által, kivált nagy mennyiségben költséges vesződséget ugyan eleget; de hasznot nem sokat ád. A gazdálkodásnál fő rúgó a' tárgya és czélszerű azzali bánás. Azért a városnak mindent el kell követni, hogy minél több trágyát gyűjtsön pusztájára és azt leg czélszerűbben kezelje. A tárgya gyűjtés két féle: részént a' mi a' pusztán készíttetik ott telelő és tanyázó marhák által, részint pedig a'mi a városból utcza szemét, sár ki hordatik, nehézséggel jár ugyan a messzeség miatt, a trágyának a' pusztára való ki hordása és mellette kivált ökrökön, gyakran a síkosság miatt, de az által is, hogy az ökör a' szántás és egyébb gazdasági munka által helyben igen el van foglalva, lassan is jár, azért kevésre mehet, a dologon azomban így lehet segítteni: meg kell parancsolni a' kapitánynak 20 vagy a város gazdájának, 21 hogy ha a városi loval el nincsenek foglalva, szüntelen hordják a' trágyát, de ne tovább, csak a' közép legelőre és pedig eggyik évben az eggyik, másikban a' másik helyre, 's ott a' trágyát vágják le, és így fordulhatnak napjában hármat, négyet is utczai sárral és szeméttel; ebből több haszon keletkezik, mert nem csak a' város hamarébb tisztul a' rondaságtól, hanem hirtelen jönne is valami, p(éldának) o(káért) forspont 22 a' ló közel levén, hamar is elő vehető, azon kívül pedig most a' béres szánthat és szántson is majd ha fagy miatt a' szántást nem teheti, akkor ezen közép legelőre kihordott trágyát, mivel nem messze van, a' pusztára el is hordhatja a nélkül, hogy itt a' városban 4 ökörrel forgolódni kénteleníthetnék. Fordulhat pedig még a legrövidebb napban is kettőt, ha rakodó segítsége leend, hármat is. A trágyával czélszerű bánásmód pedig ebből áll: A trágyát soha sem kell az udvaron sokáig hagyni; hanem legalább is minden héten ki kell azt a' szántó földre hordani és a' táblának különféle részeire kihordani hosszú pasztákba, 4-4 láb magosságra, 1 öl szélességben rendesen össze rakván és tetejét 1 láb vastagságnyi föld(d)el berakván, a'mi által az okoztatik l-(sz)ör: Hogy hasznos és termékenyítő savak abból ki nem párologhatnak 's azon felül azon hasznos trágya lé nem foly el hasztalanul bűzt és rondaságot okozva az udvaron, hanem kifoly a szántó földre haszonban és ezen felyül tavasszal a' már a' télen a' szántóföldre kihordott jó trágyáját kevesebb fáradsággal, s hamarább a' szántó földön szét is hordhatja, s alá szánthatja. Tapasztalás után mondhatom, hogy az így kezelt trágya majdnem két annyi hasznot ad a' gazdának. Igen elősegíti a' jó termést kiváltképpen az őszi, mély szántás is a'mennyire nagyobb tömeg föld, melly több táplálékot foglal magában, használtatik a' termesztésre, azért ezt mulasztani nem kell - nem törődvén azzal, ha bár némely részében a' pusztának terméketlennek látszó homok vagy agyag forgattatik is fel, melly azonban chemiai okokból (vegyészet) a' szántás által válik termékennyé, a' mi már abból is megtetczik, 23 116
