Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.
Tóth Sándor László: A tatai vár ostromának szerepe a 15 éves háborúban
szultán szállta meg, aki átadta vazallusának, János királynak. Tíz évi birtoklás után, 1540-ben újból Ferdinánd érdekszférájába került a vár, amikor híve, Perényi Péter megszállta. 5 Új korszakot számíthatunk 1541-től a tatai vár történetében is, amikor Buda megszállásával megkezdődött a török Hódoltság kiépítése, s az ország három részre, politikai egységre esett szét (Habsburg- vagy Királyi Magyarország, Keleti Magyar Királyság vagy Erdélyi Fejedelemség és a Hódoltság avagy a Budai vilajet). Buda oszmán annexiója folytán a gyengének mondható tatai vár az 1541 után kiépülő végvárrendszer egyik, meglehetősen előretolt helyzetben levő erőssége lett. Helyzetéből következően a Bécset továbbra is fő hódítási célpontjának („kizil elma"-nak 6 ) tekintő oszmán hódító stratégia útjába esett, így további ostromoknak nézett elébe. Az 1543. évi szultáni hadjárat a Kelet-Dunántúlt érintette, több fontos várat elfoglaltak. Esztergom ostrommal való bevétele (július 26-augusztus 4.) után az oszmán had Székesfehérvár elfoglalására indult, s útközben, augusztus 17-én a 600 főnyi őrséggel rendelkező Tatát is megtámadták. Hannibal Tasso az óriási túlerő láttán meg sem kísérelte a védekezést, hanem szabad elvonulás fejében feladta a várat. A szultán nem kívánta megtartani a gyenge erősséget, s ezért leromboltatta. 7 A nagy mérvű pusztítás ellenére helyre lehetett hozatni a várat, s Ferdinánd újra őrséget helyezett el abban. 1558 tavaszán Hamza székesfehérvári szandzsákbég, kihasználva a kapitány és az őrség egy részének távollétét, meglepetésszerű támadással elfoglalta a várat. 8 A török tanult az előző esetből, s ezúttal őrséget helyeztek a várba. Tata a székesfehérvári szandzsák része lett. 9 Rövid ideig maradt török vár, mert 1566-ban, közvetlenül a szultáni hadjáratot megelőzően Arszlán budai pasa Palota elleni támadására válaszul Salm dunántúli főkapitány ellenakciót indított és ostrommal kényszerítette megadásra Veszprémet és Tatát. 10 A szulejmáni korban, a nagy várháborúk idején tehát Tata ugyan kétszer is török kézre került megadással vagy csellel, de bár lerombolták és nyolc évig török birtokban is volt, az 1541-1568 közötti időszak nagyobb részében a Királyi Magyarország vára volt, s e periódus vége felé sikerült visszavenni. Az 1568-ban kötött, háromszor megújított (1575,1583,1590) és 25 éven át érvényben lévő drinápolyi béke időszakában is Habsburg-Magyarország végváraként működött a tatai vár. Ekkor került sor a korszerűtlen erősség jelentősebb mérvű átalakítására, átépítésére is. A kutatás szerint a tatai vár 20
