Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Kiss Vendel: Tata ostromának képi ábrázolásai

A metszet az ostromot elbeszélő módon, az események egymásutániságát ábrázolva mutatja be. A tudósítások szövegével megegyezően minden lényeges mozzanatot megörökített a rajzoló. Látjuk a különböző, felvonuló csapattesteket és vezetőiket, a hídra feltolt, petárdát szállító szekeret, a várba létrák segítségével bejutó magyar hajdúkat, a törökök visszavonulását a várkastélyba, és végül a kastély megrohamozását. Az események részletes Johann Siebmacher rézkarca bemutatása mellett a mester törekedett a helyszín hiteles ábrázolására is. A várat madártávlatból ábrázolja, így védművei jól megfigyelhetők: a rondella, a három olaszbástya, a kaputorony, a Mátyás-kori várkastély, s a kastélyt övező vizesárok. A valós elemek ellenére is kétséges azonban, hogy helyszínen felvett vázlat alapján készült-e a kép. A bástyák és a kastély ábrázolása nem valósághű, a rondella és az északnyugati olaszbástya pedig helyet cserélt egymással a képen. Ezért valószínű, hogy az ostrom eseményeinek ábrázolásához hasonlóan a vár megrajzolásánál is leírásra, esetleg elbeszélésre támaszkodott a készítő. Forrása meglehetősen pontos lehetett. Az ábrázolás tanúsága szerint a mester még arról is tudott, hogy a bástyák nem egyszerre épültek meg. Ennek megfelelően a három bástyát különböző módon rajzolja meg, a legutolsónak készült védművet - a valóságnak nem megfelelően - az akkori legkorszerűbbnek számító fulesbástyaként ábrázolja. Feltűnő a hadivállalkozás vezetőjének, Pálffy Miklósnak a hiánya a képen, noha az eddigiekből is kitűnik, hogy a mester törekedett a hiteles képes tudósításra. Gyanakodhatnánk magyarellenességre, a dicsőséget a 83