Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Összefoglalók

tisztázásra vár. Társadalmunk történelmi érzékenysége több figyelmet és gondot érdemel. Meg kellene végre értenünk Szalay László, a Magyar Tudományos Akadémia egykori titkára kijelentését: „A tudomány Magyarországon életkérdés." Tóth Sándor László: A tatai vár és ostromainak szerepe a 15 éves háborúban Rezümé A győri főkapitánysághoz tartozó Tata másodrendű várnak számított, de jelentős stratégiai szereppel bírt, mivel a Duna-vonal védelméhez kapcsolódva Komárom elővédének számított. Ezért már 1541 és 1566 között is háromszor (1543, 1558, 1566) ostrom alá vették, s mindannyiszor gazdát cserélt. 1568 és 1593 között jelentősen átépítették, ó- és újolasz bástyákkal megerősítették a tatai várat, amelyben csekély őrség állomásozott. A 15 éves háború (1593-1606) időszakában az észak-dunántúli várövezet első vonalába tartozó Tata jelentősége megnőtt, hiszen a Bécs felé törő oszmán támadás irányába esett. Az oszmán hadvezetés már 1593-ban tervbe vette Tata elfoglalását, erre azonban csak 1594-ben került sor. Szinán nagyvezír hatalmas serege 1594. július 19-23. (Gergely-naptár szerint) között ostromolta a Paksi György által, 200-300 fővel védett, majd feladott várat. Tatát csak négy évvel később, 1597. május 22-23-án rajtaütéssszerű támadással sikerült visszafoglalnia Pálffy Miklósnak, aki mintegy ötezer fős sereggel intézett rajtaütésszerű támadást a vár ellen. A sikeres akcióban szerepet játszott a különböző csapatnemek összehangolása, a korszerű haditechnika (petárda), s a gyanútlan török őrség megtévesztése. A Vajda Kristóf által kb. 600 fővel szívósan védelmezett Tatát még ugyanabban az évben visszafoglalta öt napos (1997. október 8-13.) kemény ostrommal Szaturdzsi Mehmed török másodvezér. A következő évben, a Schwarzenberg Adolf vezette császári sereg július 31-augusztus 2. közötti ostrommal vette be Tatát. A négyszer is vívott tatai vár stratégiai fontosságát bizonyítja, hogy nála többször csak Esztergomot ostromolták a 15 éves háború folyamán. Gyengeségét - amely fekvéséből és gyér számú őrségéből fakadt elsősorban - jelzi ugyanakkor, hogy mindannyiszor el is foglalták az ostromló csapatok. Tata megszerzése valamennyivel hosszabb időbe (4-5 nap) telt a hagyományos ostromtechnikát alkalmazó, de nagyobb létszámú török seregeknek, mint a korszerűbb haditechnikát felvonultató, kisebb létszámú Habsburg csapatoknak (2-3 nap). 149