Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Szabó Péter: Nádasdy Ferenc és Pálffy Miklós vitézi kultusza

trófeumokkal mutatta be önmagát, magyarként, nádorfiként a rendek ajánlásával - sikerrel pályázhatott volna a vice-királyi tisztre. A nádorválasztás azonban elodázódott.

26 Nádasdy hadvezetési gyakorlata, vallása, a rendek képviseletére predesztinált származása nem volt jó ajánlás a bécsi udvari körök számára. Vele szemben ott állt a császárnak minden tekintetben megfelelő Pálffy Miklós. Erről Illésházy tájékoztat egy 1597. évi hadi tanácskozás kapcsán. „Felhivatok Pálffy Miklóst is, ki azkor az Dunán innen ország hadnagya vala; és minthogy a császárnak udvarában nevelkedett fel, és komornyikja is volt, és felesége is német nagy nemzet volt, ennek mégis többet hittek, de az több magyarnak senkinek sem hittek. "

21 Prága bizalmatlanságát azonban a végbeli vitézek bizalma kárpótolta. Nem szabad elsiklanunk Istvánfry Nádasdy haláláról írt sorai fölött. Halálát a katonák igen fájlalták, mert a fegyvert ifjú korától dicsőséggel hordván jeles viselt dolgaival mindenki tiszteletét megnyerte.

28 Magyari gyászbeszéde ugyanezt hangsúlyozta „ könyueznec az hadaknac vezéri, sirnac az erős szivü Vitézek is "

29 mondta az udvari prédikátor. Nádasdynak tehát mindenképpen lehetett egy, a katonák körében élő - a verbalitás eszközeivel fönntartott vitézi kultusza. Ennek minőségét a temetési prédikációból pontosan rekonstruálhatjuk. „ Elnec meg soc lambor föfö Vitezec, eknec, kic iol tudgyac, az Magyar nemzet szabadsaganac, hatarinac, és nepenec oltalmazásáért, az frigy alat édes hazánkat pusztító, siros földünket rabló, soc népünket el hordó, es raitunc nagy boszszusagokat tevő dihüs pohansag ellen, ki sokszor paisul vetette magát, teste szakadásául sem gondoluan. " Nádasdy Ferenc vitézi kultusza tehát békeidőben, határvédelemben alapozódott meg, s tiszteletében a végvári vitéz nimbusza maradt a meghatározó elem. Magyari István „vitézek tükörének" nevezte urát. Valószínűsíthető, hogy a sárvári prédikátor ismerhette Balassinak az egri vitézekre alkalmazott szép sorát, a „vitézek tüköré" kifejezést, s nem egyszerű toposszal élt.

30 Megvan tehát a gondolatkör, amelyben Nádasdy vitézi kultusza fogant. De ennek lényegét már minden körmönfont történészi fejtegetésnél hívebben adja vissza Balassi: „ Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél. " 145