Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.
Szabó Péter: Nádasdy Ferenc és Pálffy Miklós vitézi kultusza
Szabó Péter: Nádasdy Ferenc és Pálffy Miklós vitézi kultusza Tanulmányom valójában Nádasdy Ferenc, a „fekete bég" vitézi kultuszáról szól. A címbe mégis fel kellett vennem Pálffy Miklós nevét, mert a tizenötéves háború két nagy hadvezére körül kialakult kultusz egymástól nem független, sőt nem tudjuk egyiket sem a másik ismerete nélkül megrajzolni. A szakirodalomban mint valami idol Nádasdy fölé magasodik Pálffy. Ő az, akit Győr visszafoglalásáért a hálálkodó „ausztriaiak 1000 arany súlyú serleggel tiszteltek meg ", l akiről dicshimnuszt zengett Kutassi János győri püspök literátusa, akinek hadisikereit a Fugger-rokonság révén az egész Német-Római Birodalomban röplapokkal magasztalták - az augsburgi Fuggerekhez maga küldte el arcképét - akinek pazar sírkövet állíttatott családja. 2 Mellette Nádasdy Ferencnek, még csak a hiteles arcmását sem ismerjük. Nincs nyoma sem az örökös tartományokban, sem Cseh- és Magyarországon a kortárs képzőművészet reprezentációjában. S mivel unokája, Nádasdy Ferenc az őskultusz jegyében festtette meg Hans Rudolf Müllerrel a 17. század közepén Sárvárott a hős tetteit, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy tágabb értelemben vett kultusza nem is volt. A képzőművészet,, vizuálisan így a legkonkretabban " állítja elénk,, egy adott kor mentalitását, ízlését, értékrendjeit, magatartásait, hétköznapokon és ünnepeken " - vallotta neves történészünk, Vörös Károly. 3 Pálffy túlsúlyos képzőművészeti reprezentációja ezek alapján azt sulykolta belénk, hogy a tizenötéves háborúban szerzett keresztény „gloire" a győri győzőre szállt, s elfogadtuk, a kor mentalitására nézve szinte irányadónak tartottuk - a képzőművészet sugallta érékrendet. A zseniális Klaniczay Tibor azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a széles körű hőskultusz elsősorban a verbalitás útján nyerhetett tért magának. 4 Szent László képzőművészeti reprezentációja mellett, alighanem tömegesebb Szent László kultuszt idézhetett elő és dokumentálhatott az, hogy az 1396-os nikápolyi csatában a magyar sereg „László" harci kiáltással tört a törökre. Most - mindezt szem előtt tartva - Nádasdy Ferenc vitézi kultuszának egy hitelesebb képét szeretnénk visszaadni, figyelve a szavak apró jelzéseire is. Az objektív megítélést nagymértékben gátolja, hogy a tizenötéves háborút taglaló forrásaink bizonyos mértékben „pártosak". Illésházy István följegyzéseiben nem egy helyen megragadható az a szemernyi elfogultság, 139
