Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.
R. Várkonyi Ágnes: Történelmünk nemzetközi jelenlétének alternatívái
Az 1990-es években megjelent Európa-történetek fogalmi készletére jellemző, hogy Európa kialakulásának esélyeit, és nehézségeit kívánják megragadni. A virtuális jövő múltbeli építőköveit. Európát az egységet és a sokféleséget ötvöző kulturális örökségnek tekintik. Múltbeli kultúrájában látják kreativitásának, alkotóképességének forrását. A kontinens népeinek régi konfliktusait kívánják jobban, teljesebben feltárni és megérteni, hogy lássák ezekkel szemben az egységtörekvések működését, a belső viszályokat kezelni és feloldani képes készségeket, s többek között például megismerjék a társadalom együttélési szokásait a természettel és a katasztrófákat túlélő megoldásokat... Duroselle idézett, szép kiállítású könyvének koncepciója szerint az európai egység jövője Európa önazonosságában, az európaiság múltjában rejlik. Az európaiság fogalma pozitív értékek együttese. Ezek: a kereszténység, az államalkotás, a humanizmus, a reneszánsz, a reformáció, védelem az oszmán expanzióval szemben, a vallási tolerancia, az iskolázás, az irodalom, művészet, tudomány, polgárosulás, a nemzeti eszme, a tájékoztatás, a demokrácia, a környezetvédelem. Ezek mentették át az európaiságot a romboló erők ellenében, a barbárság, a militarizmus, a nacionalizmus, a fasizmus, a háborúk és a zsarnoki rendszerek pusztításaival szemben. Méltán kérdezzük, hogy ebben a koncepcióban, az Európa bizottság támogatásával a világnyelveken és több kisebb nyelven, sőt 1990 óta több kiadásban is megjelent Európa-történetben hogyan van jelen a magyar história. Bemutatásunk ugyan majdnem lebilincselő: „Ez a csodálatos nép ", nevez meg minket, a honfoglalást és az államalapítást Európa ostrom alatt részbeni szlávok cím alatt ismertető néhány sor, majd így folytatja,, 900 és 950 között csaknem egész Közép-Európát rémületben tartotta kalandozó hadjárataival". A következő elismerő szó 1989: a magyarok törték át szimbolikus értelemben az Európát megosztó falat. Ami a közbeeső ezer évben történt Európában, abból Magyarország kimaradt. A hosszú évszázadok alatt a magyarság legfeljebb elmosódó árnyék a statiszták között, vagy említést sem kap, s évszázadokra kiesik, eltűnik Európa történetéből. Ide nem jutott el a humanizmus, a reneszánsz, a rendi államszervezet, a felvilágosodás. Hiába keressük a szerzetesrendeket, az írásbeliséget, vagy Mátyás király udvarát. Nincs diplomáciánk és nincsenek békekötéseink és nem volt a múltban iskolarendszerünk. Az európaiság értékrendjében kiemelt hangsúlyt kap az oszmánok ellen vívott harc és elismerésre méltó 9
