Borhy László: Acta Arheologica Brigetionensia. Borhy László: Vezető Komárom Város római kori kőemlékeihez. Komárom 2006.

több pusztítást végeztek az épületrészben. Ledöntötték a kőemlékeket, kibontották a befalazott részeket, kiszaggatták a falból a villanyvilágítás kábeleit és összetörték a világítótesteket, sőt, több kőfaragványt is elloptak.

9 A gyűjteményt gondozók hiába jelentették a rombolásokat a város vezetőinek és a rendőrségnek, nem tudtak segíteni. Be kellett látni, hogy az erődnek ezen a nehezen ellenőrizhető részében nem maradhatnak tovább az értékes római kőemlékek, más, biztonságosabb helyet kell számukra keresni. Önként kínálkozott erre a célra az erőd belső udvarában birtokunkban levő helyiségcsoport.

10 Az újrarendezett kőtár, a Lapidarium Brigetionense mai állapotában 1993. április 29-én, a második Komáromi Napok rendezvénysorozat keretében nyílt meg. A katalógusban bemutatott 256 faragott kőemlék az alábbiak szerint osztható fel: 99 építészeti elem (57 kőblokk; 28 oszlop, oszloptalapzat, oszlopdob; 5 ajtóhoz sorolható elem; 4 párkányzat; 2 hypocaustum-oszlop; 1 korlát; 1 kőpad ülőfelülete; 1 tympanon); 62 szarkofág vagy annak része (fedele, alj-, fenéktöredéke vagy akrotérionja); 33 sírsztélé; 22 sírmonumentumhoz tartozó elem (13 párkányzat és sarokelem, 4 feliratos tábla, 3 síroroszlán /közülük egy középkori/, 1 relief, 1 oromdísz); 26 oltár; 8 instrumentum domesticum (4 malomkő, 3 kő dörzstál, 1 kősúly); 8 mérföldkő; 5 dombormű; 4 szobor; 3 építési felirat.

11 Az összes faragvány közül 73 kőemléken (30%) latin nyelvű felirat is található; ezek a Brigetio római kori lakóinak társadalmára, vallási életére, építészetére, temetkezési szokásaira vonatkozó legfontosabb forrásaink. Az egykori római kori város - amelynek nevét a feliratok érdekes módon a Brigetio alakon kívül Bregetio (Kat. 4., 8.), Bricetio (Kat. 5.), Brigaetio (Kat. 60.) formában is megadják - lakói közül mintegy 130 név szerint is ismert. Bár a ránk maradt névanyag kiértékelése túllép ennek a kötetnek a célkitűzésein, érdemes egy-egy, a névadásban is tükröződő rokoni kapcsolatra utalni, és egy-egy fontos jelenségre a figyelmet felhívni. így pl. a Kat. 19. sz. szarkofágon említett Publius Aelius Mercator gyermekeit, Publius Aelius Mercatianust és Mercatillát, vagy egy másik emléken (Kat. 2.) Titus Flavius lulianust és ugyanezt a nevet viselő fiát valamint lányát, Flavia Iuliát, továbbá ugyanígy Septimius Messort valamint fiait, Lucius Septimius Messorinust és Lucius Septimius Primust (Kat. 3.) külön is érdemes megemlíteni. Ulpia Sabina neve két síremléken is feltűnik: az egyiket (Kat. 5.) férjének, Gaius Valerius Serotinusnak, a másikat (Kat. 6.) lányának, Valeria Valentinának állíttatta. A névadási jelenségek közül kiemelésre érdemes az Aelius, Aurelius, Septimius, Ulpius császári gentiliciumok hímnemű és nőnemű alakjá9 így tűnhetett el feltehetőleg a RIU 623 sz. feliratos emlék is. A Kat. 53. sz. oltárt egy magángyűjtő szolgáltatta vissza a lapidariumnak. 10 A kőemlékek átszállítását, a sírkövek és szarkofágok aláfalazását helyi vállalkozók végezték el, támogatásként. A munkálatok költségeit Komárom Város Önkormányzata fedezte. A kiállítás forgatókönyvét Számadó Emese készítette. 11 Részletes osztályozásukat a vonatkozó katalógus-számmal lásd hátul „A brigetiói kőemlékek típusai" c. fejezetben a 184. oldalon. A fenti összeállításban egyes kőemlékek több kategóriába is besorolást nyertek (így pl. a reliefek az oltárok/bázisok közé is, stb.), ezért a felsorolás „végösszege" (268) természetesen nem a 256 darab számát adja. Az építészeti töredékekre vonatkozóan lásd Kiss 1987 (26-29. o.: Brigetio) továbbá Ertel 1999 és Ertel 2001. • i •':.:• CAm]>> 7