Borhy László: Acta Arheologica Brigetionensia. Borhy László: Vezető Komárom Város római kori kőemlékeihez. Komárom 2006.
radó elhelyezéséről. 5 1946-ban az akkori Országos Történeti Múzeum (ma: Nemzeti Múzeum) Régészeti Tára tervbe vette, hogy „ideiglenesen" letétbe helyezi és kezelésbe veszi a Szőnyben előkerült és Kállay Ödön szőnyi jegyző által összegyűjtött római kori leleteket, és azokat „a Magyar Olajipari R.T. gyártelepén létesítendő „Múzeumi Gyűjtőhelyen" állítja ki ..."; 6 Horváth József komáromi polgármester mindehhez az alábbi feltétellel járult hozzá: „Természetesen mihelyt Komárom városban megfelelő múzeumi helyiséget tudok találni és az anyag szakszerű őrzését és kezelését biztosítani lehet, arra az esetre a város tulajdonát képező múzeumi anyag azonnali visszaadását kérem. //7 A kiállítás végül nem valósult meg, továbbra is csak újra és újra felvetett terv maradt: 1951-ben a József Attila Kultúrotthonban a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja nevében Radnóti Aladár múzeumszobát nyitott meg; 1953-ban néhány lelkes ember újból felvetette a múzeum létesítésének a gondolatát. 1963 elején - elsősorban a város számos helyén hányódó és pusztuló római kőemlékek szomorú látványának, valamint a lakosság körében megindult kezdeményezéseknek a hatására - a város vezetői is belátták, hogy a múzeum létesítésének ügyét nem lehet tovább halogatni. Az előkészítő munkák lebonyolítására 1963. április 8-án a komáromi Hazafias Népfront Városi Bizottsága Kecskés Lászlót bízta meg. A megbízott a komáromiak múzeumalapítási igényét már 12-én tolmácsolta a megyei múzeumok igazgatójának. Biró Endre megértéssel fogadta a kezdeményezést és mivel a Komáromi Városi Tanács által az Igmándi erődben kiutalt 250 m hosszú kazamatafolyosót kőtár létrehozására alkalmasnak találta, beleegyezését adta ahhoz, hogy Komáromban múzeum létesüljön. A kazamata helyreállítása után kezdődött meg a városban és környékén fellelhető római kőemlékek összegyűjtése, beszállítása és elhelyezése. Az egykori Brigetio emlékét őrző szarkofágok, síremlékek, oltárkövek és egyéb kőtárgyak mozgatását szállító- és rakodócsoportok végezték - részben társadalmi munkában. 8 A Klapka György nevét felvevő múzeum első kiállítása a római kőtár lett, amelynek ünnepélyes megnyitására 1965. november 7-én került sor. A kőtár hamarosan, 1966. október 30-án, a "Brigetio története" című kiállítással bővült, sőt, Biró Endre régész, megyei múzeumigazgató rendezésében a kőtár is jelentősen átalakult. A biztató kezdet után a gyűjtemény gyorsan szomorú állapotba került: megnyitásától kezdve vandál elemek időről időre feltörték a kőtár erős vasajtóit, majd egyre 5 1417/1935. sz. polgármesteri határozat, 1935. április 17. (Komárom-Esztergom Megyei Levéltár Komáromi Városi Fióklevéltára): „Jelen megbízás vonatkozik 25 db kőemléknek az épület belsejében és árkádja alatt történő elhelyezésére és 8 db kősírnak a díszkertben történő elhelyezésére. A kőemlékeket az épület belsejében vörös színű, az árkád alatt sárga színű műkőből a helyszínen készítendő műkőtalapzatokra kell helyezni. A kősírokat a díszkertben szabályos vonalakba kell helyezni". 6 22/1946 sz. irat (Komárom-Esztergom Megyei Levéltár Komáromi Fióklevéltára). 7 3232/1946. sz. irat. (Komárom-Esztergom Megyei Levéltár Komáromi Fióklevél tára). 8 A munkálatok részletes leírását adja Kecskés László naplójában: lásd Kecskés 1963. Idézet Kecskés László naplójából: „IX.17. A Komáromi Építőipari KTSz-től 2 db vödör, 1 db vashordó, Lencse Imrétől 2 db vashordó kiszállítva a kőtárhoz. Szállította társ. munkában a KTSz. 14-18h-ig a Komáromi Közgazdasági Technikum 13 tanulója Kecskés László és Szalay Vince irányítása alatt társadalmi munkában tisztították a kőemlékeket. Drótkefével és gyökérkefével, ultrás vízzel. Vizet ígéret ellenére nem hozott ki, a várból kellett vödörrel hozni!!! IX.19. Az EPFU rakodóbrigádja, 10 f elhozták a tanácsház mögötti kőemlékeket társadalmi munkában és lerakták a kőtár bejárata elé." 6
