Borhy László: Acta Arheologica Brigetionensia. Borhy László: Vezető Komárom Város római kori kőemlékeihez. Komárom 2006.

megfigyelhető a komáromi gyűjtemény darabjain:

35 az alsó és felső S-vonalakat középen egyenes, függőleges vonallal összekötő motívum (7. rajz) 7, az S-vonalakat íves vonallal összekötő díszítmény (8. rajz) 3 esetben figyelhető meg. Ennek további variánsa a virágsziromszerűen kettényíló (9. rajz), két esetben jelenlevő keretdísz, illetve a virágsziromszerű motívumok közé beékelődő újabb íves díszítmény (10. rajz), amelyik csak egyszer bukkan fel. A kutatók egyetértenek abban, hogy ez a motívumkincs a Kr. u. 3. század első felére jellemző, azon belül is a késő Severus-korra tehető. Külön ki kell emelni a komáromi gyűjtemény egyetlen, hatszög alakú keretmotívumát, amelyet vonalrajzszerű peltamotívumok szegélyeznek (11. rajz). Bár felirata nincs, a rajzos technika alapján a Kr. u. 3. század végére, esetleg a 4. század elejére tehető, és ezzel az egyik legkésőbbi, keltezhető brigetiói szarkofágot jelenti.

36 35 Az itt közölt anyagban kivétel nélkül szarkofágokon szerepel ez a motívum, bár másutt felbukkan pl. isteneknek tett felajánlásokon (pl. RIU 377). Ugyanígy kivétel nélkül a feliratnak szánt mező két oldalán helyezkedik el ez a motívum a katalógusban ismerteit darabok esetében (szemben a RIU 590 sz. szarkofág keretdíszével, amelynél a felső szegélylécen is norico-pannoniai motívum látszik. 36 Nagy 1928. Ez a motívum általánosan elterjedt volt Pannoniában: számos példát ismerünk Aquincumból, Intercisából, Vindobonából. A fenti, késői keltezést erősíti meg egy aquincumi, a brigetióihoz hasonló közvonalrajzos technikával készült peltadíszt felmutató szarkofág (Nagy 1928:73-74, 23. kép), amelyből - feltéve, hogy nem másodlagos betemetkezés volt - 3-4. század fordulójára keltezhető leletanyag került elő (Kuzsinszky 1900:43-44). 16