Borhy László: Acta Arheologica Brigetionensia. Borhy László: Vezető Komárom Város római kori kőemlékeihez. Komárom 2006.

sz. szarkofágon, amely az elhunyt Publius Aelius Mercatort ábrázolja, aki a legio irodai elöljárója (caeriarensis legionis), és napi kiképzési feladatok alól felmentett katona (immúnis) volt. Alakja a felirattól jobbra elhelyezkedő aediculában jelnik meg: jobb kezében a hivatalára utaló beneficiarius-lánázsát tartja, baljában talán egy gömböt,

31 amelyet a lándzsa csúcsára helyez. Öltözéke megegyezik a bal oldali aediculában látható alakéval: korongfibulával összefogott köpenyt (sagum), kiszélesedő, hosszú ujjú felső ruhát (tunica manicata), nadrágot (braca vagy braccaé) viselt, derekán köralakú csatos öv (cingulum) látható. Ez a szolgálati öltözet, amely más brigetiói emlékeken is felbukkan (Kat. 45.), Caracalla uralkodása alatt került rendszeresítésre, és ezáltal kiváló keltezési kritériumként szolgál.

32 A brigetiói síremlékek motívumkincsei közül kiragadva szólni kell a szarkofágok feliratos mezőjét szegélyező keretmotívumról (50 szarkofág), illetve annak hiányáról (8 szarkofág). A keretmotívum néküli szarkofágok közül 7 felirat nélküli (Kat. 90., 92., 135., 136., 139., 167., 253.), 1 viszont felirattal ellátott (Kat. 71.). Az egyszerű szegéllyel keretezett felület (1. rajz) 1, a kettős szegély - a leggyakrabban alkalmazott keretdísz (2. rajz) - 19 esetben fordul elő. Összesen ötször jelenik meg a tabula ansata a szarkofágok főoldalán: 1 esetben egyszerű (3. rajz), 4 esetben kettős vonallal (4. rajz) szegélyezett mezőhöz kapcsolódva. A feliratos mező felé hasasodó, a kettős szegélyből kinövő félkörmotívum (5. rajz) egyszer, a kettős, egymás fölé helyezett félkördísz (6. rajz)

33 kétszer fordul elő. egy esetben a feliratos mező két oldalán másutt nem ismételt, szépen kimért volutás dísz bukkan fel (Kat. 6.). A jellegzetes, egyes feltevések szerint a felajzott reflexíj látványa által inspirált norico-pannoniai keretmotívumnak (ún. barokkmotívum) több altípusa

34 is 31 Pochmarski 2001:203. 32 Ubl 1969:228-238; 440. 33 Hasonló motívum Aquincumból: Nagy 1971:138., 61. kép. 34 A íj-párhuzamra utalhatnak a Kat. 10. és 21. sz. darabokon látható nyilak. E. Pochmarski összesen 15 variánst különített el ezen a motívumkincsen belül. Nyilván igaza van abban, hogy a rozettával díszített vagy anélküli, illetve a kísérővonalakkal is díszített vagy azokat nélkülöző altípusokat is külön-külön variánsként kezeli, összeállításában mégis figyelmen kívül hagyta az egyszerű (1. rajz) vagy kettős vonallal (2. rajz) szegélyezett, a tabuk ansatával (3-4. rajz) díszített keretdíszt, a félköríves (5. rajz) motívumot, valamint a gyűjtemény egyetlen hatszögalakú - sajnos felirat nélküli mezőt szegélyező - keretmotívumát. Lásd Kranz 1986; Pochmarski 1998; Pochmarski 2001. A brigetióival jól összevethető aquincumi kőfaragó műhelyek tevékenységére vonatkozóan lásd Nagy 1971. Pochmarski 2001 részletesen foglalkozik a brigetiói szarkofágok egyéb díszeivel is (Erós, akrotérionok, elhunytak ábrázolása a szarkofágtetőn, stb.), ezért ezekre a katalógusban nem térünk ki. A norico-pannoniai motívumok összefüggéseire a feliratokkal lásd Alföldy 1959. 15