Borhy László: Acta Arheologica Brigetionensia. Borhy László: Vezető Komárom Város római kori kőemlékeihez. Komárom 2006.

vileg feltételezhetnénk a Senecioni v

q{uondam) olvasat lehetősége, azonban a következetesen alkalmazott interpunctio ezt valószínűtlenné teszi. Az interpunctio alakja hol háromszög, hol kereszt alakú. A feliraton a feliratállító mint az elhunyt adfinise jelöli magát: ez egyaránt jelentheti azt, hogy az elhunyt apósa, veje vagy sógora is lehetett, a pontos rokoni fok nem adható meg biztosan. Az elhunyt életkorát a korábbi olvasatok nem tüntették fel. Lucius és Septimius névrészek alapján Kr. u. 2. század vége, 3. század első harmada (Severus-kor). Irodalom: RIU 580; Barkóczi 1944:Nr. 24. Felirat szövege: D(is) M(anibus) P(ublio) ° Senecionio ° Lucia no ° vet(erano) ° leg(ionis) ° I °Ad(iutricis) ° an(norum) ° L ° L(ucius) ° Sept(imius) ° Valerianus ° can 5 d(i)d(atus) ° leg(ionis) ° s(upra)s(criptae) ° heres ° ét ° adfinis ° bene ° merenti ° fecit 55 Fordítása: A halotti árnyaknak. Publius Senecionius Lucianusnak, a legio I Adiutrix kiszolgált katonájának, aki 50 évet élt. Lucius Septimius Valerianus, a centurioi rang várományosa, örököse és rokona (sógora? veje? apósa?) állította az érdemekben gazdagon elhunytnak.