Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.
A konferencia előadói és résztvevői - 3. Aquincum falfestészete - H. Kérdő Katalin (Budapest): Az aquincumi helytartói palota falfestményei: állapotuk, a feldolgozás módszertani lehetőségei
AZ AQUINCUMI HELYTARTÓI PALOTA FALFESTMÉNYEI: ÁLLAPOTUK, A FELDOLGOZÁS MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI 1. A dokumentációk alapján feltehetően az 194l-es feltárás visszatöltéséből származnak, esetleg a mozaikok 195 l-es feltárásából. így a leletanyagot ezen ásatások raktári anyagával kell majd összevetni. Azonban nem zárható ki az sem, hogy a későbbi gyári építkezések földmunkái során kerültek másodlagos helyre. 2. Az előkerülés helye alapján származhatnak: a 6., 7., 8., 9., 10., 14-, 15. számú helyiségekből, valamint, a 17. és 16. sz. helyiségek keleti faláról. Számításba vehetők az ezekkel egyidőben, 1941-ben feltárt, 5. és 4/b sz. helyiségek is 3. A jellegzetes darabokról színezett rajzot készítettünk, melyen a sigillata kutatásban használt Munsell katalógus színszámait is feltüntettük a későbbi számítógépes feldolgozáshoz. (Sajnos az élénk piros és élénk kék színek esetében ez nem használható). 4. A már publikált anyagból kigyűjtöttük a szóba jöhető helyiségek adatait, összegyűjtöttük a motívumokat, színezett rajzot készítettünk a publikációs leírás, dokumentációs anyag és a már közölt képek alapján. 5. A már publikált és az új anyag összevetéséből néhány darab származási helyét valószínűsíthettük. Ezek szerint: az élénkpiros alapon kék tulipános szegélydísz színösszeállítása és méretei alapján a 3. számú helyiségből, a középmező "táblaképeit" elválasztó sávból származhat. A tarka virágmintás füzérdísz töredéke a 6. sz. helyiséget díszíthette. A bordó alapon fehér rozetta a 7. számú helyiséghez tartozhat. A bordó alapon fehérrel fröcskölt díszítésű töredék, melyet fehér és kék csík választ el a következő aranyszínű mezőtől, a táblás beosztású lábazati rész márványutánzatú festéséhez tartozott. A 2. vagy 4. számú helyiségekből kerülhetett ide 60 ( 6. kép). Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a feldolgozást csak most kezdtük meg. Célunk az elkövetkezendő feldolgozás előkészítése, a feldolgozás módszerének kialakítása volt. Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy mind a régi raktári anyag, mind a legújabb ásatásokból származó anyag feldolgozása a következő lépésekben képzelhető el: 1. Adatlapok felvétele, az egyes helyiségek adatainak (vakolat minősége és rétegeinek száma, festékrétegek színei és száma, stb.) leírása, rajza, fotója 1.1. irodalmi adatokból 1.2. új anyagról 1.3. raktári anyagról 2. Az irodalmi és leletanyag adatok összedolgozása, lehetőleg táblázatos formában is, hogy különböző szempontok (helyiségek, színek, motívumok stb.) szerint rendezhető legyen. 3. Mintakincs és az egyes falfelületek leírásának összeállítása a publikációk alapján. 4. Az anyag végső kiterítése és összeválogatása a fentiek alapján. Póczy 1958, 11. ,108. 5. kép; 111-112. , 137. ; 116. 18. kép; 111. \ « VR( HAELí «ICA • BRIGETIONENSIA 159
