Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.

A konferencia előadói és résztvevői - 3. Aquincum falfestészete - H. Kérdő Katalin (Budapest): Az aquincumi helytartói palota falfestményei: állapotuk, a feldolgozás módszertani lehetőségei

• AZ AQUINCUMI HELYTARTÓI PALOTA FALFESTMÉNYEI: ÁLLAPOTUK, A FELDOLGOZÁS MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI III. Az 1996. évi kutatások A szondázó jelleggű kutatás célja a palota pontos elhelyezkedésének és teljes kiterjedésének meghatározása volt. A feltárás legfontosabb eredménye, hogy kiderült: az aquincumi helytartói palota több épületből álló, nagy kiterjedésű épületkomplexum (8-10 ha) melyet toronnyal ellátott erődítésfallal védtek, legalábbis déli irányból.

58 Kelet- nyugati irányban az egész hajdani Kisszigetre kiterjedt, csakúgy mint feltehetően észak felé. A feltárás során képet kaptunk a palota állapotáról. Megállapíthattuk, hogy a hajógyártás 156 éve alatt nem szállították el az ipari hulladékot, salakot, vasat, faanyagot, épülettörmeléket. A kutatott helyeken a salakfeltöltés átlagos vastagsága 1,5-2 m volt, a bennük lévő anyagok helyenként kikezdték a falakat. A helyiségeken számtalan közművet vezettek át, sokszor a padozatokat is áttörték. Ipari létesítmények, épületek, darupályák, sóják, lámpatornyok stb. épültek a palota felett. így nincs sok remény arra, hogy a Póczy K. tanulmányában a feltáráskor még eredeti helyükön nagyobb felületeken megmaradt falfestmények még megtalálhatók. Azokon a részeken, ahol eddig még nem volt feltárás, a törmelékben lévő rengeteg falfestménytöredéken kívül, egyes falrészeken még eredeti helyükön tudtuk megfigyelni a lábazati festés részleteit.

59 IV. A helytartói palota falfestmény-anyagának további feldolgozása A Fővárosi Önkormányzat tervezi a helytartói palota feltárását és bemutatását. Ennek kapcsán kerülhet sor a raktárakban lévő falfestmény anyag feldolgozására is, tekintettel arra, hogy a felszedett mozaikokat és falfestményeket eredeti helyükön szeretnénk bemutatni. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a hatalmas falfestményanyag folyamatos és korszerű feldolgozásához az anyagi fedezetet, csak egy ilyen nagyméretű projekt tudja biztosítani. A tervezett feltáráskor, mint a fentiekből kitűnt, elsősorban csak igen nagy mennyiségű falfestménytöredék előkerülésére számíthatunk mind a korábban feltárt, mind az eddig ismeretlen részeken. Ez az anyag azonban mennyiségénél fogva így is alkalmas lehet nagyobb felületek rekonstrukciójára és bemutatására. Ehhez elsősorban a már publikált és a raktárakban lévő anyag szolgálhat kiinduló pontul. Először össze kell gyűjteni minden adatot palota falfestészetéről az eddigi publikációk alapján, majd a feldolgozás szempontjai szerint újra rendezni úgy, hogy a raktári, és az előkerülő új anyag is hozzárendelhető legyen. Az anyag igen nagy mennyiségére való tekintettel csakis számítógépes feldolgozás jöhet szóba. A munkát a 1996. évi ásatás 2. sz. kutatóárkából előkerült leletanyag feldolgozásával kezdtük meg (4. kép). A palota keleti zárófalának két oldalán, visszadobált törmelékből, másodlagos helyről, mozaikpadló darabok, és igen sok mozaikszem kíséretében nagy mennyiségű falfestmény töredék került elő (5. kép). 18 1998-ban a déli erődítésfal pontos irányának meghatározására újabb szondázó jellegű kutatást végeztünk. Kiderült, hogy az 1996-ban megtalált kelet-nyugati irányú erődítésfal déli irányban derékszögben megtörik. Ettől keletre feltehetően más periódushoz tartozó épület sarkát találtuk meg. Ennek északi falszakaszát 7 m hosszúságban figyeltük meg, déli oldalán a lábazati festés maradványával. Rögzítését Perjés J. végezte. A fal környékéről számos színes töredék került elő. '

9 Egy helyen mintegy 2 méter hosszan, átlagosan 40 cm magasan maradt meg a lábazati festés. Ez vajszínű alapon függőleges, 2 cm széles, fekete osztósáv volt. Egy másik helyen 60 cm magasságig egyszínű vörös festést figyeltünk meg. 158 \- FA * \R< HAED