Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.

A konferencia előadói és résztvevői - 4. Pannoniai falfestményleletek és restaurálásuk - B. Perjés Judit (Budapest): Római kori falfestmények restaurálásának lehetőségei

RÓMAI KORI FALFESTMÉNYEK RESTAURÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A 20xl7méter alapterületű műhelyben, amelyben 7 évig folyt a restauráló munka volt, 2-3 restaurátor dolgozott. A táci ún. freskós házban kiállított fal rekonstrukciók összeválogatásához szükséges helyet az adta, hogy akkor bontották le a múzeumban az állandó kiállítást és így a nagy teremben 3 hónapig zavartalanul dolgozhattunk. Bánki Zsuzsa régész volt kolleganőmmel éjt-nappallá téve válogattuk és illesztgettük a töredékeket, a rövid időre megkapott helyiségben.

15 Csak akkor érdemes a nagyobb falfelületek restaurálásához, rekonstrukciójának az elkészítéséhez hozzáfognunk, ha az előbb elmondott két kritérium, a szükséges hely és idő rendelkezésünkre áll. Amíg ez nem biztosított a lelettöredékeknek a megfelelő raktározását kell megoldanunk. A jó raktározás kialakítására befektetett idő, csomagoló eszközökre és anyagokra fordított költség a későbbiekben sokszorosan megtérül. Egy jól kialakított tanulmányi raktárban elhelyezett töredékek állapota tovább nem romlik. A töredékek ugyanúgy 10 vagy 20 év elteltével is további helyreállításokhoz felhasználhatóak lesznek. Ehhez azonban néhány szempontot nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Mint például, hogy a darabokat lapos, viszonylag nagy dobozokban, vagy fiókos rendszerben , azon belül is csak egy sorban szabad elhelyeznünk. A Hungarocell lapba való ragasztó nélküli rögzítés a sérülékeny széleket megvédi a további morzsolódástól. A restaurálás illetve rekonstrukciós ál-falba való beépítésekor felmerülő egyik alapvető probléma, hogy a töredékek festetlen vakolat rétegét szabad-e levékonyítani vagy sem. Általánosan sem igen, sem nemmel nem lehet rá feleletet adni. A munkában résztvevő szakemberek közös döntése alapján a töredékek állapota, történeti egyedisége, vagy milyen célból s hova készül a rekonstrukció adja meg a választ.

14 A restaurálás legszebb munkaszakasza a hiányzó felületek kiegészítése. Vonalkázást, neutrális kiegészítést vagy integrált, beilleszkedő /teljes/ kiegészítést alkalmazunk-e? Az elv és a gyakorlat sem fedi sok esetben egymást. így nyilatkozik egy korábbi írásában e problémáról Görbe K. és Deák K.: „A kopott festék réteget teljes, azaz beilleszkedő retussal egységesítjük, a nagyobb hiányokat vonalkázó módszerrel rekonstruáljuk. Ha a hiányok mértéke meghaladja a rekonstruálás lehetőségét, akkor választhatjuk azt az utat, hogy beilleszkedő retussal kiegészítjük a kopott festékréteget, vonalkázással rekonstruálunk annyit, amennyi az eredetiből kikövetkeztethető és az esztétikai kép érdekében valamilyen - eddig talán nem is említett módszerrel egységessé, úgymond széppé tesszük a hiányok helyén látszó hordozó elemet, hogy az, mint neutrális kiegészítés a kép része legyen".

l5 Jelenlegi ismereteim szerint mondandójukat talán úgy módosítanám, hogy a kopott festékréteget változatlanul hagynám, az eredeti mintából adódó részeket beilleszkedő retussal kiegészíteném. Hisz az eredeti darabok a hordozó elemből néhány mm-rel magasabban fekszenek Ezt a megoldást csak az összetöredezett, régészeti falfestmény töredékek restaurálásánál alkalmazzuk. Miért? Merül fel bennem a kérdés. Talán ha a retusról alkotott eddigi elgondolásainkat újra értelmeznénk talán az eddigi módszer is megváltozhatna. 13 Bánki Zs.: Gorsiumi falfestmények. Pro Gorsio füzetek. I. (Szerk. Fitz Jenő) Székesfehérvár 1992. 14 Papp J.: A szőlőkert utcai freskó restaurálása. BudRég 28, 1991, 297. 11 Görbe K.-Deák K.: A kiegészítés néhány elvi kérdése. 2. Nemzetközi Restaurátor Szeminárium, Veszprém. A műtárgyak kiegészítésének problémái. Budapest 1979, 48-49. 174 ACTA •ARCHAELOGICA'Bl