Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.

A konferencia előadói és résztvevői - 4. Pannoniai falfestményleletek és restaurálásuk - B. Perjés Judit (Budapest): Római kori falfestmények restaurálásának lehetőségei

RÓMAI KORI FALFESTMÉNYEK RESTAURÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI B. PERJÉS Judit, Budapest A római kori falfestmény töredékek, a falfestmény restauráláson belül is külön, sajátos problémát jelentenek. Eredetileg, valamilyen építmény falához tartozó sok színű festett díszített felületek. Tehát elválaszthatatlanok az épület adott falától.

1 Sokkal több a sok ezer darabokra töredezett falfestmény töredék, mint az eredeti helyén , a falon megmaradt falfestményeké. Megmentésüket nehezíti az is, hogy általában sokkal gyengébb megtartásúak, festett felületük, törésfelületeik sérülékenyebbek, mint a kerámia töredékeké. Ezért már a terepen is eltérő bánásmódot igényelnek a többi leletekétől. A restaurátor elsődleges feladata, hogy az összetartozó töredékekből minél nagyobb felületeket tudjon együtt tartani. Mert csak ennek sikerében remélhető a későbbi restaurálás vagy rekonstrukció megvalósulása. Az elmúlt negyven év alatt olyan jó módszerek, eljárások születtek

2 amelyekkel ma már a legkisebb mm

2-re töredezett felületek is együtt tarthatóak és felszedhetőek.

3 Az enyvet

4 felválthatták olyan jobb tulajdonsággal rendelkező anyagok, módszerek alkalmazása, amelyek a töredékek minél megfelelőbb felszedését biztosítják. Ez tette lehetővé, azoknak a falfestmény rekonstrukcióknak az elkészítéseit, amelyekben Balácán,

5 Gorsiumban,

6 Aquincumban

7 és Tatán

8 ma is gyönyörködhetünk. Ezek a restaurált munkák kialakítottak mára már a falfestmény töredékek konzerválásához egy jól bevált munka folyamatot. E folyamatból a feltárás körülményeitől függően egyes lépések elhagyhatók vagy módosított formában alkalmazhatóak. Nem győzzük kellőképpen hangsúlyozni azonban azt sem, hogy e sokrétű restaurálási feladatok a történeti, esztétikai és technikai követelményeknek egyaránt megfeleljenek csakis a kölcsönösen együttműködő szakemberek, a régészek, a természettudományok képviselői,

9 és a restaurátorok közös együttműködésében valósulhat meg. 1 Jedrzejewska, H.: A falfestmények konzerválásának néhány etikai problémái. MúzM 14, 1985, 81-87. 2 Illés J.: A falfestmények restaurálása. A képzőművészet iskolája. 2. Budapest 1977, 129-144; M. Schleiermacher: Talajból kiásott római kori falfestmény töredékek konzerválásával kapcsolatos megfigyelések és módszerek. 1981 Ottawa Preprint 15/3, 9.; Felhősi I. -Kral E.: A Baláca-pusztai udvari falfestmények restaurálása. MúzM 14, 1985, 157-160; Pintér A. -Radukov A.: A pécsi festett ókeresztény sírkamrák restaurálásának a problematikája. MúzM 14, 1985, 127-132; E. Steffny: Eine neue Montagemöglichkeit für römische Deckenmalerei. Arbeitsblätter f. Rest. 2, 1985, 145-147. B. Perjés J.: A Gorsiumban 1962-74 között restaurált freskótöredékek helyszíni bemutatásának tanulságai. MúzM 14, 1985, 161-170. 4 Bartha L. - Jancsky V.: Falfestmény, in: Régészeti Kézikönyv I. Gyakorlati régészet. Budapest 1954, 361-362. 1 Palágyi S.: A balácai villa főépületében talált festmények. MúzM 14, 1985, 151-156. 6 Fitz J.: Gorsium. A táci római kori ásatások Székesfehérvár 1970, 16-17. kép; uő.: Pannonok évszázada. Budapest 1982, 8-10. kép. ' Aquincum. Budapest a római korban. Katalógus; O. Madarassy: Die bemalte Kultwand im Mithräum des Legionslagers von Aquincum. KJbVFG 24,1991, 207-211. 8 Bíró E.: A szőnyi falfestményes szoba oldalfalának régészeti rekonstrukciós problémái. Múz M 14, 1985, 171176. 9 Gasparetz G.: Az antik falfestészet technikájáról. ArchErt 31, 1911, 425-432; Járó M.: A falfestés előkészítése Pannóniában az eddigi vizsgálatok alapján. MúzM 14, 1985, 113-120. 172 A "ARCHAELOGICA-Bl NSIA