Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.
A konferencia előadói és résztvevői - 3. Aquincum falfestészete - Zsidi Paula (Budapest): Falfestmények az aquincumi polgárvárosból és a városi territoriumról;
FALFESTMÉNYEK AZ AQUINCUMI POLGÁRVÁROSBÓL ÉS A VÁROSI TERRITÓRIUMRÓL épületben. 42 A collegiumi székház korábban ismert, Nagy L. által feltárt alaprajzát a déli oldalon kiegészítve két olyan helyiséget is találtunk (XIII. és XIV.), (6. kép 1) melyek későbbi padlószintje alól, a planírozási rétegből stukkó- és összefüggő falfestménytöredékek kerültek elő: zöld növényi, piros geometrikus és talán figurális festésre utaló rózsaszínű árnyalt darabok. A rétegből származó egyéb leletek és a rétegtani adatok alapján a töredékek a 2. század közepére datálhatok. 43 Az 1930-as években végzett ásatásokból is mintegy 100 db-ot őriz a múzeum gyűjteménye, melyek ugyancsak hasonló vörös sávos osztómezőt és növényi mintát mutattak. 44 Az elvégzendő anyagvizsgálatok igazolhatják csak azt, hogy azonos, vagy különböző falfelület darabjairól van-e szó . Az újonnan előkerült darabok igen igényes technológiáról tanúskodnak. Erre utalnak mind az alap-, mind pedig a simítóvakolaton megfigyelhető, csillogó márványpor, valamint a hátoldalon is megfigyelhető, a simító vakolattal azonos, bár vékonyabb bevonat. A töredékek kis száma miatt a falkép rekonstrukciójára kevés esély van. 3. Aquincum polgárváros, a déli városfalon kívüli vendégfogadóhoz tartozó fürdőépület (Budapest, III. Szentendrei út 133.) (1. kép 27) 1994-ben ugyancsak a déli városfalnál (6. kép 2.), de a falon kívül feltárt vendégfogadó (deversorium) épületéhez a keleti oldalon csatlakozó épület 45 omladék rétege tartalmazott összefüggő falfestménytöredékeket. A fürdőként meghatározott épület udvarára omlott, illetve részben hordott törmelékréteg (7. kép), melyben nagyszámú tégla- és némi kerámiatöredék is volt, nyilván az egyik - a leletek alapján a 3. század utolsó harmadában végzett - átépítés során került oda. A falfestmények eredeti felhasználási helye semmiképpen sem lehetett messze, mivel a törmelékrétegből igen sok összefüggő töredék is származott. A falfestmények egy részének hátoldalán fésűs, talán tégláról származó lenyomat látszik, ami a fürdő funkcióval is egybevág. A nagyjából azonos összetételű alapvakolatú töredékek közül kitűnik egy vörös, terrazzószerű alapvakolatú, sárga festésű töredék. A falfestmény enyhén trapezoid lábazati mezőit sárga-vörös sávok és vörös - fekete csíkok választották el, melyeket fehér alapon sárga-barna növényi ornamentika töltött ki (8. kép). A felmenő rész vörös sávval elválasztott mezőiben fehér alapon zöld növényi minta és nagyobb figurális ábrázolás helyezkedhetett el. Erre utalnak a haj vagy sörény, továbbá talán ruharedő, illetve barnás és rózsaszínű árnyalt darabok. Az előkerült mintegy 10-12 m-nyi töredékből jó eséllyel lehet kompozíciós rekonstrukciót készíteni. A falfestményes omladékréteg megtisztítását és felszedését P. Bertin és Újvári G. végezték. A felszedett freskók konzerválása, válogatása Újvári G. és Gabler Sz. munkája. 42 Előzetes ásatási jelentés Zsidi 1985, 39. 43 Zsidi 1997, 45skk., 6d kép. 44 Nagy L. 1944, 187. 45 Zsidi 1995, 44skk., 24.kép. 136 - fA" \R( H \EICX