Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.
A konferencia előadói és résztvevői - 3. Aquincum falfestészete - Zsidi Paula (Budapest): Falfestmények az aquincumi polgárvárosból és a városi territoriumról;
FALFESTMÉNYEK AZ AQUINCUMI POLGÁRVÁROSBÓL ÉS A VÁROSI TERRITÓRIUMRÓL Általánosságban elmondható az 1880-1980 közötti időszakból származó polgárvárosi falfestményekről, hogy túlnyomó részük a többperiódusú épületek bontási rétegeinek planírozásából származik, ritkábban omladékból, és csak kivételesen kerültek elő „in situ" helyzetben, a falon. A falfestménnyel díszített épületek többsége középület volt (fürdő, kollégiumi székház, szentély), de a nagyobb magánházak falainak festése is gyakori volt. A polgárváros aquaeductustól nyugatra fekvő részéből nagyobb mennyiségű, az épület díszítésére utaló festett vakolatról mindezidáig nincs tudomásunk. 28 A keleti városrész esetében túlnyomórészt az épületek belsejéből származó falfestményekről vannak adataink, de egy-egy utalás történik arra vonatkozóan, hogy egyes épületek külső falai (pld. a polgárvárosi amfiteátrum Nemesis szentélye 29 és a kettős fürdő apszisai 30 sötétvörös színre voltak kívül festve. Csupán feltételezhetjük az építészeti maradványok alapján, hogy általában kőfalra kerülhetett a festett vakolat, azonban az erre vonatkozó technikai megfigyeléseknek sajnos többnyire híján vagyunk. Egyedül a Járó Márta által, a nyolcvanas évek elején végzett, szúrópróba szerű anyagvizsgálat eredményei ismertek." E munka kapcsán került sor néhány polgárvárosi simítóvakolat vizsgálatának összevetésére a gorsiumi és a balácai eredményekkel, valamint sikerült azonosítani egy aquincumi, polgárvárosi falfestményen egy addig Pannoniában egyedülálló, vörös színű, hematitot tartalmazó festékhordó vakolatot." A polgárvárosi falfestmények stilisztikai, kompozíciós elemzését - természetesen a fentiekből következő korlátok között - elvégezte Kuzsinszky B. 1892-ben," Nagy L. 1942-ben, 34 Nagy T. 1958-ban, 35 Wellner I. 1971-ben 36 és Póczy K. 1958-ban, 1980-ban illetve 1984ben megjelent munkáiban." Általánosságban jellemző a polgárvárosi freskókra a lábazati részen az inkrusztáció (pld. a festőlakás, a nagy lakóház, a tűzoltó székház), illetve a geometrikus minták alkalmazása (pld. a gázgyári töredékek), a középmező sávos beosztása (pld. a 2. peristyliumos épület), virágkandelláber alkalmazása (pld. festőlakás, 2. peristyliumos épület). A középmezőben növényi ornamentika és kisebb felületeken elhelyezett figurális ábrázolások jelennek meg (pld. festőlakás, 2. peristyliumos épület), de egyes töredékek a nagyobb alakos kompozíciókat is feltételezik (pld. a listán 15. számmal jelzett épületből származó töredékek). A polgárvárosi festett falak esetében is gyakori a stukkós lezárás. A faldekorációk között említenek dipinti és graffiti díszítést is (pld. a nagy lakóház feltárásánál). A falfestmények alkalmazásának idejéről elmondható - anélkül, hogy egy belső időrendet megkísérelnénk felállítani-, hogy a polgárváros legkorábbi falfestményei a 2. század első harmadából valók, 38 míg a legkésőbbiek a 3. századból maradtak ránk. 39 Azonban - szemben 28 A vízvezeték nyugati oldaláról előkerültek nagyobb középületek köztük egy fürdőépület, azonban csak ez utóbbiból maradt ránk festetlen fehér vakolat. (Zsidi P. publikálatlan ásatása 1977-ből, előzetes ásatási jelentés Zsidi 1984,461). "Kuzsinszky 1891, 116. ,0 Kuzsinszky 1892, 119-122. "Járó 1985, 113skk. '-Járó 1985, 117-118. " Kuzsinszky 1892, 119skk. i4 Nagy L. 1942, 591skk. i5 NagyT. 1958, 168skk. ,6 Wellner 1971, 327skk. ,7 Póczy 1958 103skk., 4. jegyzet; 1980, 98skk.; 1984, 53skk. iS NagyT. 1958, 177; Póczy 1958, 107; Wellner 1971, 336-337. 39 Nagy T. 1958, 182; Németh M. szíves közlése illetve Németh 1976, 422. 134 ACTA «ARCIIAFXOC ilf :A •! NSIA
