Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.

A konferencia előadói és résztvevői - 3. Aquincum falfestészete - Zsidi Paula (Budapest): Falfestmények az aquincumi polgárvárosból és a városi territoriumról;

FALFESTMÉNYEK AZ AQUINCUMI POLGÁRVÁROSBÓL ÉS A VÁROSI TERRITÓRIUMRÓL ZSIDI Paula, Budapest Vitruvius írja építészetről szóló munkájában, hogy „ ... a festmény annak a képmása, ami létezik, vagy ami létezhet, mint például emberek, épületek, hajók vagy más dolgok. Ezekből a meghatározott és biztos testekből veszik a mintaképet akkor, amikor hasonmásaikat ábrázolják." (Vitruvius V.l.) Vitruvius e néhány mondata rávilágít arra, hogy miért felbecsülhetetlen és mással nem helyettesíthető forrása az antik kultúrának a falfestmény. A festett falak eszerint tehát a római kor emberének világképét kell, hogy tükrözzék. Még akkor is, ha a mi provinciális viszonyaink között és többszáz évvel a megfogalmazott gondolatok után csupán nyomokban lelhetők már fel a vitruviusi elvek. Azonban addig míg e „kép"-hez hozzáférhetünk, igencsak küzdelmes utat kell végigjárnunk. A falképek feltárása, felszedése, konzerválása, restaurálása és rekonstrukciója - szemben más emlékcsoportokkal - az előkerülés pillanatától, a kutathatóság és értelmezhetőség pillanatáig sokszor évek munkája. Aquincumban, - jelenlegi ismereteink alapján - nagyjából a provinciaszékhellyé válással egyidőben megjelenő falfestmények egészen a 4. század végéig folyamatosan nyomon követhetők, a város szinte valamennyi topográfiai és közigazgatási egységében. Jelenleg a táborból 3 összeállított (nagyjából 25 m-nyi) falfelület,

12 a katonavárosból 5 összeállított (nagyjából 7o m-nyi) falfelület,

13 a polgárvárosból pedig 4 összeállított (mintegy 25 m-nyi) falfelület

14 van kiállítható állapotban, illetve áll a kutatás rendelkezésére. Ez azonban az előkerült és raktározott anyagnak csak néhány százaléka. Például csak a polgárvárosból a négy összeállított falfelülettel szemben 27 épületből ismert nagyobb mennyiségű falfestmény. A provincia székhely rangjához méltó minőségű és mennyiségű aquincumi falfestmény anyag, állapotfelmérése és gyűjteménnyé szervezése néhány évvel ezelőtt indult meg.

15 Az aquincumi régészeti kutatásokról szóló ásatási jelentések 27 polgárvárosi épület közlése során említik, hogy a feltárás nagyobb mennyiségű falfestményt eredményezett, illetve, hogy az adott épületnek festett falfelületei voltak (1. kép).

16 A több mint 100 éves, folyamatos és rendszeres kutatás azonban nemcsak gyarapította, hanem pusztította is ezt a leletcsoportot. E paradoxon feloldását adja a most következő rövid kutatástörténeti áttekintés. 12 Az aquincumi legiótábor máig összeállított falfestményei: az ún. szüretelő jelenetes falfestmény (Szirmai 1984, 247 skk.); az ún. girland- díszes falfestmény (Madarassy 1986, 210); falfestmény L.C.Pius Marcellinus mithraeumából (Madarassy 1991, 211). 13 Az aquincumi katonaváros máig összeállított falfestményei: az ún. vadászjelenetes falfestmény (Póczy 1955, 41skk.); a helytartói palota 46. helyiségének oldalfala (Póczy 1958, 117) és kazettás mennyezeti díszítése (Póczy 1958, 122); az ún. Hercules-villa falfestményrészletei, részben összeállítva (Wellner 1971, 352-354). (Nagyobb öszefüggő felületben közölt még többek között a Vihar utcai falfestmény több részlete (Nagy L. 1942,591). 14 Az aquincumi polgárváros máig összeállított falfestményei: az ún. festőlakás falfestményeinek egy-egy részlete (Nagy T. 1958, 167skk.); vöröslapú falfestmény illetve fekete alapú virágkandellábert ábrázoló osztómezője (Németh 1973, 115skk.); medaillonos falfestmény (közöletlen, előzetes ásatási jelentés Németh 1976, 422; 1984, 470) 15 A falfestményanyag gyűjteménnyé szervezése Madarassy O. koncepciója alapján és irányítása mellett történik, melynek eredményéről e kötetben beszámol. 16 Ld. a "Függelék"-ben közölt lelőhelylistát, mely a Budapest Régiségei alapján készült, s így csak a legjelentősebb leletekről tájékoztat. 132 ACTA » <\RC1 IA