Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.
A konferencia előadói és résztvevői - 2. Brigetio falfestészete - Bíró Endre (Budapest): Falfestmények Brigetio Canabaejából
FALFESTMÉNYEK BRIGETIO CANABAEJÁBÓL BÍRÓ Endre, Budapest A falfestmény töredékei az 1960-ban végzett leletmentés alkalmával kerültek felszínre. A rekonstrukciót nehezítette, hogy a falfestményhez tartozó épületet még a római korban lebontották és maradványaival a környező területet feltöltötték. így az egymáshoz tartozó töredékeket egymástól több méter távolságra találtuk meg. Az összeállítást az is nehezítette, hogy az első felmérésre nem volt megállapítható, hogy a sok ezer töredék egy, vagy több szobát díszített -e. Végül két évi régészeti munka után biztonsággal megállapítható volt, hogy az érintett töredékek egy magánépület nagyobb termét díszítették. A terem hossza 11,35 m, szélessége 4,50 cm A töredékekből sikerült az oldalfalakat majdnem teljesen, a mennyezetet teljesen rekonstruálni. A munkát annak idején minden bizonnyal itáliai vándorfestők készíthették, mivel a helyi festők sem művészetileg, sem technikailag nem állhattak olyan magas fokon, hogy ilyen komplikált feladatot elvégezhettek volna. A festők jól alkalmazkodtak a terem nem egyszerű építészeti megoldásához. A hosszanti és keskeny oldalfalakat márványt utánzó lábazati résszel látták el A lábazati rész felett váltakozó sárga és vörös mezőkben a görög és római mitológiából vett jelenetek láthatók. A mezőket illuzionista ábrázolásokkal díszített sávok választották el A sárga és vörös mezők felett kettős stukkósor között fríz futott körbe ugyancsak mitológiai ábrázolásokkal. A keskeny oldalfalakon a fríz felett egy-egy díszített lunetta volt az íves mennyezetből adódó tér kitöltésére. Egy ajtó volt az egyik hosszanti falon, amelyik a belső udvarra vezethetett és egy kisebb ajtó volt az egyik keskeny falon, amelyik a másik szobába vezetett. Egy ablakot is sikerült részben összeállítani, de ennek pontos elhelyezkedése bizonytalan. Az egyik lunettában volt egy kisebb szellőzőablak, amelyet még az épület használatának idején befalaztak és egy helyi festővel elég befestettek. A mennyezet íves dongaboltozat volt és keskeny vízszintes sávban kapcsolódott a hosszanti oldalakhoz. A mennyezetet hálós díszítés fedte, amelyet a széleken 3-3 kisebb, középen két nagyobb médaillon szakított meg. A vízszintes sávokon stilizált növénymotívumok és díszített körök láthatók. Az oldalfalakon tíz mitológiai jelenetet sikerült rekonstruálni. Néhány a tíz közül: Paris ítélete, Prometheus agyagból megformálja az embert, Hesioné trójai királylányt Héraklés megszabadítja a tengeri szörnytől, Mars és Ilia találkozása. Látható még a Romolust és Rémust szoptató anyafarkas, továbbá az a jelenet, amikor Danáét és Perseust megtalálják a halászok; Aphrodité és Adónis, akiket ámorok vesznek körül; Apollo és a babérfává változó Daphné; Daedalus és Ikarus; Liber, Ceres, Libera római hármas istenség; a trójai háború egyik jelenete(?). Egyes jeleneteken az ábrázolásra utaló felirattöredékek is láthatók. A keskeny oldalfalak frízén Poseidón feleségének, Amphitritének a tengeri menete látható, tritonokkal, delfinekkel és mitikus tengeri szörnyekkel. A hosszanti oldalfalak frízének ábrázolása problematikus. Egy részén tigris és vadkan küzdelme látható, míg a további részeken talán kentaurok küzdelme volt. A stukkók közül a felsőn festett kék vörös mezőkben ámorok és nőalakok láthatók. Az alsó stukkósor egyszerű tojássoros díszítésű, amelyet festve az egyik ajtó felett és a 118 ACTA» ARCH AELOGICA-BRÍGETION K- ? *
