Borhy László – Számadó Emese: Acta Archaeologica Brigetionensia 4. Gemmák, Gemmás gyűrűk és ékszerek Brigetióban. (Komárom 2003)
nalon álló, botot tartó ruhátlan, szárnyas Amor. Előtte csőrrel lefelé ábrázolt, nyilvánvalóan általa megölt madár esik le a földre. A tekeredő kígyót lendületesen, támadóan-védekezően megjelenítő, az ábrázolt alakokat - így pl. még a kígyóbőr pikkelyeit is - részletesen feltüntető darab. Fémlemezre vésett, a gemmatechnikát utánzó gyűrűdísz Pannoniából és a Római Birodalomban egyaránt ritka. Színvonalas technikai jegyei alapján kora császárkori lehet. A jelenet értelmezéséhez nem ismerünk közvetlen párhuzamot. Bár gyakran találkozunk gemmákon Amor és madarak együttes ábrázolásával, illetve a fa törzsére tekeredő kígyó megjelenítése sem nem ismeretlen, sem nem ritka, a két motívum együttes megjelenítése - ismereteink szerint - példa nélkül áll. Az ábrázolás valószínűleg két mitológiai elemből áll össze. Az egyik vonalon az Erós/Amor alakok bottal fán ülő szárnyas lényeket (madarak, lepkék, vagy mindkettő) elkergető jelenetét kell látnunk, a másikon talán a Hesperidák fáját Hérakléstől védő kígyó (Ladón) alakját. Erós/Amor-alakok gyakran jelennek meg a glyptikában különböző istenek, így Héraklés alakjában illetve attribútumaival is, 5 ' így ez esetben is elképzelhető a Hesperida-történetnek az Erósok képi világába való átültetése. A gemmatechnikával vésett ezüstlap kapcsán felvetődik a kérdés, hogy milyen módon helyezhették a gyűrűre. Az ismert - meglehetősen kevés - párhuzam alapján elképzelhető, hogy eltérő színű fémgyűrűre erősítették (pl. arany, de a Magyar Nemzeti Múzeumban található egy hegyikristály gyűrű is, ezüst applikációval). A brigetiói darab hátoldalán nincsenek forrasztásnyomok, ezért leginkább valamilyen foglalat jöhet számításba. 54 Császár- és császárnőportrék (Kat. 29-32.) Faustina minor (Kat. 29-30.) 29. Lh.: Brigetio-polgárváros (Komárom/Szőny-Vásártér), 1995. évi ásatás során az F14 szelvény SE 089 rétegében. Őrzési hely: KGyM. Ltsz.: 995.F14.089.1. M.: 1 x 0,8 x 0,1 cm. Anyaga: Áttetsző üvegpaszta. Kora: Kr. u. 152-166. Lit.: Borhy 1996; Borhy 1997; Borhy 1997-1998; Borhy 2002. Vö. Kat. 22. és Kat. 30. darabokkal. Álló ovális, matricából üvegpaszta öntésével előállított, mindkét oldalán lapos. Belsejében buborékos, felszíne az üveg korróziója miatt rücskös. Balra néző női buszt, „V"-alakú nyakki53 Furtwängler 1896:Nr. 3020. 54 Az ezüstgemma és a rajta látható ábrázolás párhuzamait, továbbá a jelenet értelmezési lehetőségeit illetően Barbara Tasser (Innsbruck, Leopold-Franzens-Universität, Institut für Klassische Archäologie) volt segítségemre. Kedvességét ezúton is köszönöm.
