Borhy László – Számadó Emese: Acta Archaeologica Brigetionensia 4. Gemmák, Gemmás gyűrűk és ékszerek Brigetióban. (Komárom 2003)
lenik meg (Kat. 32.), amelynek pendent-ja a Kat. 30. számú, nicolopasztából - azaz olcsóbb alapanyagból - készült, hasonló méretű és színkompozíciójú gemmán látható. Ugyanebből az anyagból, ugyancsak köralakú gemmán ismert a szentpétervári Ermitázs gyűjteményében III. Gordianus portréja is. Talán nem tűnik túlzásnak, ha ezt a formát, méretet és anyagot - beleértve olcsóbb utánzatát, a nicolopasztát is - császárportré-ábrázolásokkal hozzuk összefüggésbe. Anyaga (üveg) és készítési technikája (matricából nyomott) ellenére igen finoman megmunkált és színvonalas a parányi méretű, Faustina minort (esetleg Lucillát?) ábrázoló gemma (Kat. 29.), amely az első bíborbanszületett császárfit szülő császárnét szinte termékenység- és szépségistennő alakjában jeleníti meg. 20 A többi gemma témáját tekintve az eddig is ismert, gyakori ábrázolások körébe sorolható. A tatai Kállay-gyűjtemény és a Magyar Nemzeti Múzeum Brigetióból származó darabjain ismert témák sorát gazdagítja a katalógusban publikált 42 kámeó és intaglio valamint 3 bronzgyűrű saját anyagában díszített pecsétlője (összesen 45 darab): Iuppiter 4, Minerva ill. Minerva/Athéna 2, Dea Roma 1, Mercurius 3, Ceres 2, Bonus Eventus 4, Mars 2, Apollo 1, Sol/Hélios 1, Victoria 4, Aesculapius 1, Amor 3, Théseus/hérós fegyverrel 1, szatír 2 darabon jelenik meg, ami azt jelenti, hogy - beleértve a többalakos ábrázolásokat (pl. Kat. 12., háromalakos) is - 13 istenalak 24 gemmán (53,3 %) huszonkilencszer jelenik meg. Megjegyzendő, hogy Victoria bár négyszer, de mindig csak kísérőalakként jelenik meg Iuppiter (Kat. 5., 7.), Minerva/Athéna (Kat. 10.) és Dea Roma (Kat. 12.) kíséretében. Ugyanígy Amor is csak egyszer bukkan fel önállóan ábrázolva (Kat. 1.), máskor Dea Roma (Kat. 12.), illetve egy ízben madarak és egy fa törzsére tekeredő kígyó társaságában (Kat. 28.) látjuk. Fortuna érdekes módon nem fordul elő az itt ismertetésre kerülő gemmákon. 21 Érdemes kitérni az állatábrázolásokra is, amelyek 17 gemmán láthatók. A nyolc ábrázolt állatfajta közül delfin 3 (talán 4), 2 hal 1, kígyó 3, kutya 2, ló 2, madár 2, 2 ' nyúl 3, sas 3 darabon bukkan fel, összesen hússzor. Nyulat üldöző kutya két gemmán látható (Kat. 2., 40.), de a nyúl egyedül is megjelenik (Kat. 35.). Ugyanígy kétszer Iuppiter attribútumaként jelenik meg a sas (Kat. 4-, 5.), de egy ízben két csapatjelvény között állva önálló alakként is láthatjuk (Kat. 39.). Feltűnően magas a kígyó- (3) és a delfinábrázolások száma (3 /4?/), ugyanakkor a Brigetióból a tatai és a budapesti darabokról jól ismert (5) oroszlán itt egyszer sem tűnik fel, hacsak az egyetlen felismerhetetlen, talán futó állatalakot ábrázoló gemma nem tartható annak (Kat. 4L). "Gesztelyi 1993. I9 A részletes leírást lásd a Kat. 28. alatt. Plantzos 2002. 2Û A részletes tárgyalást és a párhuzamok szakirodalmi hivatkozásait lásd a Kat. 29., 30. és 32.alatt. 21 Az ábrázolásokhoz a "Mutatók" c. részben lásd az "V. Ábrázolt alakok, attribútumok, tárgyak" fejezetet. Gesztelyi T. kimutatása szerint (Gesztelyi 2001:10) a tatai Kuny Domokos Múzeumban és a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött brigetiói darabokon ábrázolt istenalakok megjelenése a következő (zárójelben a Klapka György Múzeumban bemutatott darabokat is hozzáadtuk; amennyiben valamely istenalak ábrázolására a Klapka György Múzeumban bemutatott gyűjteményben nincs példa, a zárójelben az eddig ismert ábrázolások számát tüntettük fel újra): Minerva 10 (12), Iuppiter 7 (11), Dea Roma (1), Mercurius 7 (10), Ceres 7 (9), Bonus Eventus 7(11), Mars 6 (8), Apollo (1), Sol/Hélios (1), Victoria 4 (8), Aesculapius (1), Amor 5 (8), Théseus/hérós fegyverrel 5 (6), Fortuna 6 (6), szatír 3 (5). Lásd még az Appendixben Dioskuros (Kat. 79.) és Diana (Kat. 80.) ábrázolását. 22 Esetleg 4, lásd a Kat. 20. alatt található leírást. 23 A Kat. 28. darabon két madár is látható.
