Borhy László – Számadó Emese: Acta Archaeologica Brigetionensia 4. Gemmák, Gemmás gyűrűk és ékszerek Brigetióban. (Komárom 2003)

A katalógusban Gesztelyi Tamás gemma-feldolgozásainak rendszerét követtük. Külön kezeljük a díszített (Kat. 1-42.), ezen belül is elkülönítve egymástól a kámeó- (Kat. 1-3.) és az intaglio-technikával készült gemmákat (Kat. 4-42.), és a díszítetlen darabokat (Kat. 4369.). A díszített gemmákat a rajtuk látható ábrázolások szerint (Istenek, istennők /Kat. 424./; Mitológiai alakok, jelenetek /Kat. 25-28./; Császár- és császárnőportrék /Kat. 29-32./; Allatalakok /Kat. 33-41./; Szimbólum /Kat. 42./), a díszítetleneket az ékszertípusok alapján csoportosítottuk (Gyűrűkövek /Kat. 43-63./; Fibula /Kat. 64-/; Hajtűk /Kat. 65-67./; Fülbevalók /Kat. 68-69./). Külön kezeljük azokat a gyűrűket, amelyeken gemmafoglalat található, az ékkő azonban elveszett (Kat. 70-71.), valamint azokat, amelyeken ékkő ugyan nem található, de a lemezen vagy a karikán a gyűrű saját anyagába vésett felirat (Kat. 72-73.) illetve ' ábrázolás (Kat. 74-78.) látható. A komáromi Klapka György Múzeum gyűjteménye tervezett és leletmentő ásatásokból, valamint korábbi és a múzeumba folyamatosan bekerülő hagyatékokból, magángyűjteményekből épül fel. Mindez tükröződik a kötetünkben található leltári számokban, amelyek felépítése utal az előkerülés helyére, illetve a múzeumba kerülés körülményeire. Eszerint a Komárom/Szőny-Vásártér lelőhelyen 1992 óta folytatott tervezett ásatásból származó darabok leltári száma - pontokkal elválasztva - jelzi: az előkerülés évét (992-999 illetve 2000-2002) . a szelvény számát (pl. G14) . a rétegszámot (pl. 033) és a rétegen belüli sorszámot (pl. 1.) . (pl. 2001 .G14-033.1.).

5 Az 1998-ban, a MOLAJ „A"út lelőhelyen (rövidítése: M.) folytatott leletmentés során előkerült tárgyak leltári száma megadja: az előkerülés helyét (M) . évét (998) . a szarkofág számát (II) . a tárgyak szarkofágon belüli sorszámát . (pl. M.998.II. 150.). A kiállításon bemutatott gemmák és gemmás gyűrűk az ásatásokból származó leletanyagon túl három magángyűjteményből (Kiss Attila, Klujber László, Sándor Lajos gyűjteménye) tevődnek össze, amelyek közül kettő ajándékozás révén már a múzeum tulajdonában van, egy pedig magántulajdonban található. A leltári, illetve a magántulajdonban levő tárgyak esetében a nyilvántartási számok felépítése a következő: a múzeumba (illetve nyilvántartásba) kerülés éve (2001 vagy 2003) . az adományozó vagy a gyűjtemény tulajdonosának monogramja (Kiss Attila: KA; Klujber László: KL; Sándor Lajos: SL) . a hagyaték illetve gyűjtemény tárgycsoportjainak katalogizálása során a gemmáknak kiosztott azonosító szám (a Kiss- illetve a Sándor-gyűjtemény esetében 1., a Klujber-gyűjtemény esetében 2.) . sorszám (pl. 2001.KL.2.5.; 2003.KA.1.19.; 2003.SL.1.1.). A Klapka György Múzeum brigetiói gemmakiállításának létrejötte elsősorban a múlt megismerése iránti szeretetből és elkötelezettségből fakadó önzetlenségnek köszönhető, amelynek nyomán magántulajdonban levő, sokszor generációról generációra öröklődő helyi műgyűjtemények alakultak ki. így volt ez a komáromi Klapka György Múzeum alapítását (1996) megelőző időkben is, amikor a helyi gyűjtemények (pl. Kállay Ödön szőnyi jegyző gyűjteménye) helyi múzeum híján Szőnytől távolabb eső megyei vagy országos múzeumokba 1 Az ásatáson előkerült szórványleletek esetében lehetőség szerint megadtuk annak a szelvénynek a számát, amelynek a kidobott földjéből került elő a gemma (pl. Kat. 8.: 994.D15.315.3.). Ha erre nem volt lehetőség, a tárgyat ásatási szórványleletként (SZ.) leltároztuk be (pl. Kat. 72.: 992.SZ.227.1 1 15.).