Borhy László – Számadó Emese szerk.: Acta Archaeologica Brigetionensia 2. Római kori csontfaragványok és modern hamisítványok (Komárom 2001)
Miklósity Szőke Mihály: Szarvasagancsból készült tárgyak Brigetióból (Kat. 163-164.)
díszítették 10 . A langobard női viselet esetében agancsból faragott tarsolydíszítő korongokkal lehet számolni". Más a helyzet a római kori szarvasagancsrózsa-amulettek esetében. Bár ebben a korban is megmaradtak a La Tene-korból ismert, díszítetlen, természetes törésfelületű darabok, az esetek túlnyomó részében a medalion rész faragott megmunkálása a jellemző. Ez lehet elsősorban a medalion közepéről kiinduló koncentrikus körökből álló esztergált motívum, másodsorban pedig a medalion részen valamilyen jellegzetes, faragott ábrával díszítve 12 . Ez a faragott ábra rendszerint egy phallos-ábrázolás", de szórványosan más domborművű kép is előfordul, mint például a brigetiói lelőhelyű, szembenéző emberfejet ábrázoló példány 14 . A kutatás egyetért abban, hogy a szarvasagancsrózsa-amulett készítésének szokása nem római eredetű, és esztergált vagy faragott díszítése a római megszállás korától kezdődött római hatásra 1 ', ugyanis a koncentrikus körök és phallos-ábrázolások tipikus római elemként vannak számontartva 16 . Noha a kelta eredetű díszítetlen darabok is tovább éltek, az ábrázolások alkalmazását tekintve látszólag a kelta és a római hagyomány kombinációjáról van szó' 7 . A római kori szarvasagancsrózsa-amulettek elterjedésére vonatkozólag H. Mikler összeállítása irányadó 1 ', amely alapján elmondható, hogy eltetjedésük főleg a Rajna és a Duna mentén - azaz az északi limes vonalán - és közép-kelet-Galliában jellemző, mégpedig abban a megoszlásban, hogy koncentrikus körökkel díszítve főleg galliai területen, díszítés nélkül a galliai és a Rajna menti területeken, phallos-ábrázolással pedig a Rajna mentén és Brittaniában található. Phallos-ábrázolás sal díszített amulettek főleg ott kerülnek elő, ahol katonaság állomásozottbár a más díszítésű és díszítetlen darabokat is figyelembe véve nem látszik különbség a katonai és a civil területek között 20 . Ellentétben a La lene- és a népvándorláskori darabokkal, a római koriak szinte kivétel nélkül településekről kerülnek elő és nem temetkezésekből. Használati módjukra vonatkozólag ezért többféle elképzelés született. A több - rendszerint négy - lyukkal rendelkezőket textilre vagy bőrce varrva 21 , valamint a lyukakban néha megmaradt szegecsek alapján valamilyen hordozóra fára, bőrce, falra, ajtóra, kocsira - szegelve rekonstruálják 22 . Az egy - rendszerint a medalion szélére fúrt - lyukkal rendelkezőket pedig zsinórra, .bőrszíjra vagy a lyukban néhány esetben megmaradt láncszem alapján 23 láncra függesztve értelmezik a lyuk peremén többnyire megfigyelhető kopás miatt, mégpedig vagy ember által viselve, vagy a lófelszerelésen levő csüngőként 24 . 10 Koch 1997:81-82, a 40., 68., 128., 132., 209., 258., 286., 300., 410., 529. sz. hét női és három lánysírhói a Kr.u. VI. század második felére keltezve. Zenetti 1942:Ahh. 2-11.; Delarbre 1959:43, Fig. 9.17., a 13. sz. női sírhói a Kr.u. VI. század végétől a VII. század elejéig; Joffroy 1974:65, a 3., 14., 189., 2.36., 354. sz. női sírokból. "Bóna 1974:36; uő. 1993:144-145. 12 Deschler-Erb 1989:169; Mikler 1997:Karte 5. Hottentot 1990; Deschler-Erb 1991:32; Creep 1994:8182, Fig. 1, aki hét típussal számol, de beosztása megkérdőjelezhető; vö. Deschler-Erb 1998:169, 814- jegyzet. "Például egy Savariából való darabon: Bíró 1994:P1. LXXXIV. N°848. 14 Greep 1994:P1. 3.d, Kat. N°139. "Mikler 1997:21; Creep 1994:86; Deschler-Erb 1998:170. 16 Deschler-Erb 1998:170; Hottentot 1990:187. 17 Deschler-Erb 1998:170. "Mikler 1997:167-168, Karte 5. Továbbá Béal 1983:280-281; Hottentot 1990:194-206; Creep 1994:Ftg. 2-3. 19 Mikler 1997:21 részletesen felsorolja a példákat lelőhellyel és az ott állomásozott lovas egység nevével. 20 Green 1978:35; Greep 1994:87. 21 Mikler 1997:21; Deschler-Erb 1998:170. 22 Mikler 1997:21; Greep 1994:85; Béal 1983:277-278; Hottentot 1990:188 és Abb. 1. 23 Bíró 1994:P1. LXXXIV N°848. 24 Deschler-Erb 1998:170; Hottentot 1990:188; Deschler-Erb 1991:30-32; Mikler 1997:21. ACTA • ARCHAEOLOGICA • BR1GETION EN SI A
