Borhy László – Számadó Emese szerk.: Acta Archaeologica Brigetionensia 2. Római kori csontfaragványok és modern hamisítványok (Komárom 2001)
Bartus Dávid: Csontfaragó műhely Brigetióban? Az 1999-2000-ben feltárt faragott csonttárgyak katalógusa (Kat. 54-162.)
95. Varrótű töredéke Leltári szám: 2000.-D18.025.10. Méret: h.: 37 mm; test legn. átm.: 4,5 mm. Leírás: Kör keresztmetszetű, lapos fejben végződő csont varrótű töredéke, fejénél 4 mm hosszú furattal. A tűt a kopásnyomok alapján rövid ideig használták 80 . Keltezés: A stratigráfiai egységből előkerült egy Caracalla81 és egy talán Severus-korra keltezhető érem 82 . A kerámiatöredékek szintén II-III. századi keltezésre engednek következtetni 81 , azonban a stratigráfiai egységből előkerült egy újkori kerámia töredéke is. 96. Varrótű töredéke Leltári szám: 2000.-D18.028.3. Méret: h.: 56 mm; test legn. átm.: 4,5 mm. Leírás: Ovális keresztmetszetű, fejénél hosszúkás furattal ellátott csont varrótű töredéke. Keltezés: A stratigráfiai egységből egy Marcus Aurelius-érem került elő 84 . 97. Varrótű (?) töredéke Leltári szám: 2000.-D18.025.9. Méret: h.:59 mm; test legn. átm.: 5,5 mm. Leírás: Kör keresztmetszetű, a fejénél ellaposodó, egy kör és egy hosszúkás, ovális furattal ellátott csonttű töredéke. A kör alakú furat a fejtől 21, az ovális 11-19 mm-re található. A tű agancsból készült, kopásnyomai alapján sokáig használták 85 . A tű formailag megegyezik az ún. háromlyukú tűkkel 8 '', azzal a különbséggel, hogy a felső, kör alakú furat hiányzik. Keltezés: A stratigráfiai egységből előkerült egy Caracalla87 és egy talán Severus-korra keltezhető érem 88 . A kerámiatöredékek szintén II-III. századi keltezésre engednek következtetni 89 , azonban a stratigráfiai egységből előkerült egy újkori kerámia töredéke is. 80 A. Choyke vizsgálatai alapján. 81 Ltsz.: 2000.-D18.025.2. s; Ltsz.: 2000.-D18.025.1. 83 Ld. 38. jegyzet. H4 Ltsz.: 2000.-D18.028.1. 85 A. Choyke vizsgálatai alapján. 86 A háromlyukú tűk funkcióját tekintve megoszlik a szakirodalom álláspontja, Bíró M. szerint ruhatűző tűk voltak (Bíró 2000:76-77.), S. Deschler-Erb szerint a varrótű foka különböző színű fonalak befűzésére szolgálhat (Deschler-Erb 1998:141-). A két értelmezés közül Bíró M. álláspontja tűnik valószínűbbnek, azonban a tárgyalt darabon egy lyuk hiányzik, mégis sokáig használták, viszont ebben a formában nem lehetett ruhatűző tű. Ezek alapján három eset lehetséges: 1. a félkész, vagy rontott háromlyukú ruhatűző tűt szükségmegoldásként ténylegesen ruhatűzésre, vagy más célra (pl.: varrásra) használták; 2. a háromlyukú tűk nem ruhatűző tűk, és funkciójukat be tudták tölteni ebben a formában is; 3. a tárgyalt darab nem háromlyukú tű félkész vagy rontott darabja. 87 Ltsz.: 2000.-D18.025.2. Ltsz.: 2000.-D18.025.1. 85 Ld. 38. jegyzet.
