Borhy László – Számadó Emese szerk.: Acta Archaeologica Brigetionensia 2. Római kori csontfaragványok és modern hamisítványok (Komárom 2001)
Bartus Dávid: Csontfaragó műhely Brigetióban? Az 1999-2000-ben feltárt faragott csonttárgyak katalógusa (Kat. 54-162.)
Katalógus Elefántcsonttárgy 54. Elefántcsonttárgy töredéke Leltári szám: 2000.-D18.027.5. Méret: h.: 20,5 mm; sz.: 11 mm; test legn. átm.: 5,5 mm. Leírás: Köt keresztmetszetű, esztergált elefántcsont 1 töredéke. A töredék részben megmaradt végének közepén az esztergálási felfüggesztésre utaló kis, kör keresztmetszetű bemélyedés található. A tárgy funkciója töredékessége miatt nem állapítható meg. Keltezés: A stratigráfiai egységből egy Marcus Aurelius-érem került elő 2 . A kerámiatöredékek a II. század végére, III. század elejére keltezhetők'. Hajtűk 55. Gömbfejű hajtű töredéke Leltári szám: 999.-C17.090.1. Méret: h.: 51 mm; fejátm.: 5 mm; test legn. átm.: 4 mm. Leírás: Gömbfejű csont hajtű töredéke kör keresztmetszetű testtel, amely a fej és a test találkozásától számított 21,5 mm-re éri el legnagyobb átmérőjét, innen egyenletesen keskenyedik. Felülete egyenetlen és karcos. Keltezés: Kr.u. II-III. század 4 . (PSZJ) 56. Gömbfejű hajtű töredéke Leltári szám: 999.-C18.096.1. Méret: h.: 65 mm; fejátm.: 6 mm; legn. testátm.: 4 mm. Leírás: Gömbfejű csont hajtű töredéke kör keresztmetszetű testtel, amely a fej és a test találkozásától számított 28 mm-re éri el legnagyobb átmérőjét, innen egyenletesen keskenyedik. 1 A. Choyke meghatározása. Az 1999-ben, az ún. „csontfaragóműhely" közelében feltárt csontfaragványokat Pásztókai-Szeőke Judit határozta meg (PSZJ). J Ltsz.: 2000.-D18.027.1. 1 A stratigráfiai egységből előkerültek a markomann háborúktól 233-ig keltezhető Drag. 37, illetve Drag. 33 formájú rheinzaberni terra sigillata töredékek, valamint egy Drag. 27 terra sigillata csésze, amely a 160-as évekig volt forgalomban. Előkerült továbbá „pompeii vörös tál" utánzat, firnisbevonatos vékonyfalú pohár, raetiai pohár, ún. Schwarzfirniskeramik, és fehér barbotinos Schwarzfirniskeramik töredéke. A fehér barbotinos Schwarzfirniskeramik töredékek legvalószínűbb műhelye Trier, ebben az esetben csak 255 után keltezhetőek, de a biztos azonosítást lehetővé tevő fehér festett feliratok, illetve betűtöredékek hiányoznak (Fényes G. meghatározásai). 4 Bíró 1994b: 126. Újkorral kevert stratigráfiai egységből származik. ACTA •ARCI IAEOLOG1CA •BRIGETIONENSIA 29
