Borhy László – Számadó Emese szerk.: Acta Archaeologica Brigetionensia 2. Római kori csontfaragványok és modern hamisítványok (Komárom 2001)
Pásztókai-Szeőke Judit: A Brigetióban, Komárom/Szőny-Vásártér lelőhelyen 1992-1999 között feltárt faragott csonttárgyak katalógusa (Kat. 1-53.)
Keltezés: A kanálnyéllel együtt Loeschke X mécsestöredék 20 és vékonyfalú „firnisbevonatos" pohár töredéke' 1 került elő (Kr.u. II-III. század). 5. Kanál (cochlear) töredéke Leltári szám: 998.-G 18.058.10. Méret: h.: 66 mm; nyél legn. átm.: 5,5 mm. Leírás: Erősen töredékes, csontból készült kanálka. Erre a típusra a kör alakú, kisebb fejrész és hegyben végződő nyél jellemző 22 . Használhatták evőeszközként csigaevéshez, de gyógyszerek, szépítőszerek adalékanyagainak, fűszerek kimérésére is 21 . Keltezés: A csontból készült cochlearia használatának virágkora Augusta Rauricában Kr.u. I. század második felére tehető, a következő évszázad első felében számuk drasztikusan lecsökken, azonban a fémből készült kanalak előtérbe kerülésének ellenére használatuk kisebb mennyiségben a III. század végéig kimutatható 24 . A stratigráfiai egységből származó kerámia töredékek a Domitianus/Traianus-kor és a 233 közötti időszakra keltezhetek 25 . Varrótűk és guzsaly 6. Varrótű töredéke nyolcas(?) alakú fokkal Leltári szám: 994.D15.219.8. Méret: h.: 57 mm; legn. átm.: 4 mm. Leírás: Csont varrótű töredéke szabálytalan, talán nyolcas formájú lyukkal. Átfúrt vége fokozatosan ellapított. Igen elterjedtek a római leletanyagban a csontból, de bronzból is készített, a szakirodalomban egyszerűen varrótűnek nevezett nagyobb, vastagabb tűk 26 . Varráson kívül egyéb kézimunkákhoz is használhatták. Néprajzi analógiák alapján tudjuk, hogy Skandináviában, Iránban ehhez hasonló tűket használtak és használnak ma is a „looped needle-netting" összefoglaló elnevezésű hurkolási technikákhoz 2 '. Ezzel a módszerrel készült hurkolt textileket ismerünk dániai mocsárleletekből 2s és a római kori Egyiptomból 29 is. 22 Fényes 1998:77, 21 1 Nr. 98. - használati ideje a II. század második fele és a III. század közepe (vége) között. 21 Uo. 17. - Domitianus és a III. század eleje közötti időszakra keltezhető. 2 Riha-Stern 1982; Bíró 2000:99-100. 2, Tóth 1991; Bíró 2000:99-100. 24 Deschler-Erh 1998:133-5. 25 A kerámialcletek meghatározását Fényes G. végezte. 2 "Deschler-Erb 1998:140-1, 369-70; Bíró 1994:48-9, 499-526; Bíró 2000:101. 2 'Hald 1980: 285-312; Bender Jorgensen 1992:14 - nálebindingnek nevezi. A módszer: egy nagyobb méretű varrótű segítségével a fonalból öltés/varrás és csomózás nélküli hurkolt textil hozható létre. "Hald 1980:299, 347. ábra: a technika legkorábbi ismert példájának tartható a Kr.u. I. századi egyujjas kesztyű a mai Svédország területéről származik. 29 Schinnerer 1905:23, 28—32. ábra: az egyik ábrán egy „looped needle-netting" technikával készült zokni látható, amely a Kr.u. IV-VI. századra keltezhető.
