Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

A MÚZEUMPEDAGÓGIA KEZDETEI - Páczai Mihály: Földrajzi bevezetés, tekintettel Öcsöd nagyközség viszonyaira

TISZAVILÁCi V. 4. Csanádmegye. Földje egészen síkság, nagyon kevés tűzifája van. Székhelye: Makó, iparos város, sok vereshagymát termelnek. Nevezetes helyei: Magyarcsanád, itt lakott Gellért püspök, kit a Vatha emberei a Dunába taszítottak; Mezőhegyes falu, nagy állami ménes teleppel. 5. Csongrád megye. Földje egészen sikság. Székhelye: Szentes város, Legnagyobb Szeged szab. kir. város, 100 ezer lakossal, pedig ezt a várost a Tisza árvize 1879-ben egészen elpusztította volt, de még szebbé felépült. Van Szegeden hajó-, dohány- és posztógyár. Az egész országban híres a szegedi paprika, szappan és tarhonya. Nevezetes helyei: Hódmezővásárhely nagy református gimnáziummal, Pusztaszer kis falu, itt tartotta Árpád a honfoglalás után a nemzet-gyülést. Békésmegye szomszédaitól északra terülnek el: Heves, Hajdú, Szabolcs, Szatmármegyék; nyugotra: Pest-Pilismegye; délre: Bács, Torontál és Temesmegye, melyeknek földje egészen vagy nagy részben síkság. 6. Hevesmegye. Földje csak délen sik, északon hegyes. Székhelye: Eger, régi vára romokban hever, melyet Dobó István hősiesen védelmezett a törökök támadása ellen, még az asszonyok is segítettek a várat védeni. Példabeszédnek fennmaradt „Kivivta az egri nevet," azaz jelesen cselekedett valamit. Nevezetes itt Verpelét, Debrő dohánytermelő helyek. Heves és Csány pedig dinnyetermeléséről. Gyöngyös jó bort, gyümölcsöt termel. Kápolnán 1849-ben csata volt. Párádon gyógyfürdő van. 7. Hajdumegye Földje sikság, folyóvízben szegény. A megye székhelye Debreczen, utczáján „kis gőzösön" lehet menni, mely a „kéttornyú reform, nagytemplom" és a híres „reform, kollégium" mellett jár el, ki a szép „Nagyerdőig." Emlékei a honvédszobor és a Csokonay Mihály költő szobra. Debreczen lakói régi tősgyökeres magyarok, kik loldmivelést, ipart és kereskedést űznek. A debreczeni kolbász, kenyér, szappan, csizma, cseréppipa készítés az egész országban híres. Nevezetes helyek még Hajdumegyében Püspökladány, hol sokfelé ágazik a vasút, népes községek Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény és Nánás. 8. Szabolcsmegye. Földje homokbuczkás sikság, hol sok nyírfa terem. Székhelye: Nyíregyháza, ág. ev. gimnáziummal. Nevezetes hely: Nyírbátor, régi templomában van eltemetve Báthori Gábor erdélyi fejedelem, Nagykálló és Máriapócs. Máriapócsra messzi vidékről járnak a katholikusok búcsúra. 9. Szatmármegye. Nyugoti fele sik, a keleti hegyes. Székhelye: Nagykároly, de nagyobb Szatmárnémeti szab. kir. város, ez már a honfoglalás idejében meg volt, nagy ipara és kereskedése van. Piaczán szobra van Kölesei Ferencznek, ki a magyarok „Isten áldd meg a magyart" szép himnuszát irta. Nevezetesek a megyében: Nagybánya, Felsőbánya arany-, ezüst-bányákkal és gesztenye erdőkkel, Ecsed egy nagy mocsár mellett. 10. Pest-Pilismegye. Földje sikság, de északon, a Pilis és Cserhát dombok vannak rajta. Székhelye: Budapest, de Budapest nemcsak ennek az egy megyének, hanem egész Magyarországnak fővárosa. Budapest sok szép emeletes palotái közül legnevezetesebbek: 139