Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)
KÖNYVISMERTETÉSEK - A Tiszazug néprajzi, történeti, földrajzi kutatása az ezredfordulón - Peremlétben? Félúton (Béres Mária)
US/AVI IA(r V. A Tiszazug néprajzi, történeti, földrajzi kutatása az ezredfordulón Percmlétbcn? Félúton (Szerk.: Hegedűs Krisztián, Kovácsné Kaposvári Gyöngyi, Pusztai Gabriella, Pusztai Zsolt, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szolnok, 2010. 337 o.) A Tiszazug történeti-néprajzi kutatása már a hetvenes években elkezdődött. Olyan neves kutatók dolgoztak benne, mint Szabó László, Pócs Éva, Bellon Tibor, Barna Gábor, Botka János, de az összegző tanulmányok akkor még nem készültek el, a tájegység történeti-néprajzi komplex bemutatása még nem történt meg. Komoly eredményeket felmutató résztanulmányok viszont már születtek a térség 16 falvárói, például Csépa monografikus feldolgozása már ebben az időben megjelent. A Tiszazugot, mint tájegységet bemutató történeti, földrajzi, néprajzi tanulmányok nagyban segíthetik a térség felzárkózását, hiszen az eltelt több mint 30 év olyan változásokat hozott az itt élők életében, amelyek új szempontú vizsgálatokat tettek szükségessé. A „Peremlétben?"-kutatás cél ja az, hogy a Tiszazugban lezajlott és jelenleg is tartó társadalmi, gazdasági mentális, kulturális folyamatokat elemezze és értelmezze. A kutatók célként fogalmazták meg, hogy olyan néprajzi, társadalomtörténeti, szociológiai vizsgálódást folytassanak, mely segíti a vidék társadalmi, gazdasági fejlesztésével kapcsolatos tervek előkészítését. Mivel jelenkorkutatást végeztek, a történeti értelemben vett kistáj helységeit vizsgálták. A megfigyelés kiterjedt: Martfű, Tiszaföldvár, Cibakháza, Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszaug, Tiszasas, Csépa, Szeievény, Cserkeszőlő, Kunszentmárton (Kungyaluval és Istvánházával), Mesterszállás, Öcsöd településekre. A most bemutatásra kerülő első kötetet a történettudomány három cikkel gazdagította. Bagi Gábor a Tiszazug XIV—XV. századi kultúrájához, vallásosságához szolgált adalékokkal. Hegedűs Krisztián Egy jász betelepedés a Nagykunságban című cikkében Kunszentmárton történetének kezdeteivel foglalkozik. Pusztai Gabriella tanulmánya, ugyancsak Kunszentmárton vonatkozásában, a gyáripar XIX— XX. századi kialakulásának esélyeit elemzi. A néprajztudományi tanulmányok közül Barna Gábor a tiszazugi helyi ünnepekről és közösségekről írt összefoglaló munkát. Kotics József a hagyományos női szerepek változásával foglalkozott, míg Bartha Júlia ugyancsak a női szerephez köthető tiszazugi bábaperekkel kapcsolatban végzett levéltári kutatásokat. A gazdálkodás témaköréhez kapcsolódó témát Gecse Annabella dolgozta fel, a kistájban a családi gazdálkodás esélyeit vizsgálta, Mód László és Simon András a szőlő- és borkultúra terén bekövetkezett változásokat tárta fel, Pusztai Zsolt pedig a halászat témaköréhez szolgált adalékokkal. A legfiatalabb kutatók, még szorosan kapcsolódnak a debreceni és a szegedi egyetemi élethez. Sándor Eszter a családi fotók, Aranyos Sándor az elektrifikáció, Terendi Viktória a bevándorlás témakörében végzett vizsgálatokat a Tiszazugban. A szociológiai kutatások és a földrajztudományok képviselőitől egy-egy cikk került a kötetbe. Szűcs Norbert identiA TISZAZUG Peremiéiben tás-vizsgálatot végzett a Tiszazugban, tanulmányának eredményei, mind a település vezetői, mind az iskolákban dolgozó pedagógusok számára kiemelkedő fontossággal bírnak. A földrajztudományok terén pedig Túri Zoltán, Kuruez Lajos és Szabó Szilárd két tiszazugi tájrészlet tájmetriai vizsgálatát végezte el. A bemutatott Peremlétben? kötet még csak a kezdet, a kutatás eredményeként számos tanulmány lát még ezután napvilágot, segítve ezzel a kistájhoz kapcsolódó fejlesztések tervezését és - reményeink szerint - magát a fejlődést. Béres Mária 163
