Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

A MÚZEUMPEDAGÓGIA KEZDETEI - Páczai Mihály: Földrajzi bevezetés, tekintettel Öcsöd nagyközség viszonyaira

A MÚZEUMPEDAGÓGIA KEZDETEI 1. A Királyi palota, hol a király lakik, mikor Magyarországon van. Ennek kápolnájában őrzik a koronázási jelvényeket, (korona, kard, királyi pálcza, palást), 2. az „Országház", hol a követek vagy képviselők és a főrendek az egész ország ügyeiről tanácskoznak, törvényt hoznak, 3. a Tudományos akadémia, 4. a Muzeum, 5. a Vámpalota, 6. sok iskola, különösen az Egyetem, vagyis azaz iskola, hol pl. ügyvédségre, doktorságra, tanár és papságra lehet tanulni. Hazánkban még csak egy ilyen iskola van — Kolozsváron. Van Budapesten sok szinház, képtár, könyvtár. Emlékei közt kiválók: József nádor, Széchényi István, Eötvös József, Deák Ferencz, gróf Andrásy Gyula, Arany János, Petőfi Sándor emlékszobra, készítenek Kossuth Lajosnak és még ezenkívül 10 szobrot. Ásványos fürdői: Császár, Rudas, Rácz, Sáros-turdő. Mivel Pest-Pilis a legnagyobb megye, sok város és község is van benne, nevezetes: Kunszentmiklós, Szabadszállás, Halas, Félegyháza. Czegléd, Nagykörös, Kecskemét bor, gyümölcs termeléssel. Isaszeg határán 1849-ben csata volt, Vácz siketnémák iskolájával, Visegrád, régen itt laktak a magyar királyok. Gödöllő, itt királyunknak szép kastélya van. Országos méhészet és baromfi szaporítással. rok, törökök között csata volt. Baja gabonával kereskedő város. 12. Torontálmegye. Földje a Tisza és Maros szegletében egészen sikság. E megyében sok selyemhernyót tenyésztenek. Székhelye: Nagybecskerek, lakói iparosok, földmivelők sok selymet termelnek. Nagykikindán is van selyemtermelés és bortermelés. Törökbecse gabonapiaczárói nevezetes. Alibunár község, az alibunári mocsár mellett, melyben sok teknősbéka és piócza van. Ivánda, hol keserűvíz források vannak. 13. Temesmegye. Földje sikság, de keleti felén már dombos. Székhelye: Temesvár szab. kir. város. Régi várát Hunyadi János kormányzó építtette. Lippa szép várrommal, egykor a magyar koronát Izabella királynő idevitette és őriztette. Versecz város, lakói veres bor és selyemtermeléssel foglalkoznak. Buziás savanyuvize igen jó, hires fürdőhely. Fehértemplom, itt van selyemfonó gyár, ahol a selyemgubókat beváltják, vagyis a termelőktől megveszik. Mivel Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Bihar, Arad, Csanád, Csongrád, Heves, Hajdú, Szabolcs, Szatmár, Pest-Pilis, Bács, Torontál, Temesmegyék földje vagy egészen, vagy nagyobb részben sikság, ezt az egész nagy területet Nagy-Magyar-Alföldnek nevezik. 11. Bácsmegye. Földje sikság, melyen a Ferencz-csatorna, római sánczok és a Telecskai dombok láthatók. Székhelye: Zombor sz. kir. város a Ferenczcsatorna mellett. Legnagyobb város Szabadka, 80 ezer lakossal, élénk iparos és kereskedő város. Apatin kendert, Bács veresbort, gyümölcsöt termel. Titel a Duna-Tisza összefolyásánál, nagy halászattal. Zentán 1696-ban a magya7. A Nagy-Magyar-Alföld növényei, állatai és lakói. A Nagy-Magyar-Alföldön átfolyik a Duna, Tisza, a Tiszának majdnem minden mellékfolyója, mint például a Szamos, Körös, Maros. A Nagy-Magyar-Alföld hazánk legkövérebb termékeny földje, ha tartós esőzések, szárazság, aszály nincs, bőven terem buza, árpa, zab, kukoricza, köles, kerti vetemény, gyümölcs, kerti bor és takarmánynövények, mint répa, here stb. 140