Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)
A MÚZEUMPEDAGÓGIA KEZDETEI - Páczai Mihály: Földrajzi bevezetés, tekintettel Öcsöd nagyközség viszonyaira
A MÚZEUMPEDAGÓGIA KEZDETEI Endrőd reform, magyar lakosokkal. Folyója a Körös. Vasutai M.-tur-csabai és a Gyomadévaványai. Keletre a gyomai járástól a szeghalmi szolgb.- járás következik. Községei Szeghalom, Füzesgyarmat, Körösladány, Vésztő, gazdálkodást üzö magyar lakosokkal. Folyója a Sebes-Körös, Berettyó. Északon a Sárrét mocsár boritja. Délre a szeghalmi járástól a békési járás van. Békés községben reform, főgymnázium van. Községek itt Mezőberény és Köröstarcsa. Ha délkeletre megyünk a békési járásból, a gyulai járást érjük; Gyula várossal, Gyulavári, Doboz, Kétegyháza községekkel. A gyulai járás nyugoti szomszédja: a csabai járás. Községe Békéscsaba, legnagyobb részben tót lakosokkal, élénk vasúti központ. Újkígyós és sok puszta. A szarvasi járástól délre terül el az orosházi járás. Itt van Orosháza gazdag és népes község, polgári fiúiskolával. Itt vannak még Tótkomlós, Sámson, Csorvás, Bánfalva, Nagyszénás községek. 6. Békés vármegye és a megye fogalma. Annak az egész, a községnél, meg a járásnál is nagyobb darab földnek, melyen a szarvasi, gyomai, szeghalmi, békési, gyulai, csabai, orosházi, 7 járás van — Békésmegye a neve. Minden megye olyan darab föld, melyen több szolgabírói járás van. Mivel a megye nagy darab föld, igazgatására a megye lakói választanak maguk közül értelmes férfiakat, akiket a megye közgyűlésébe küldenek, ezekhez mennek még a legtöbb adót fizetők. Ahol rendesen a megye gyűlését tartják, az a megye székhelye s ott van a megyeház épülete is. A megye élén a főispán áll, kit a király nevez ki. Megyei tisztviselő az alispán is, kit a választottak és legtöbb adót fizetőkből alakult törvényhatósági bizottság választ. Ezért a megyét törvényhatóságnak is hívják. Békésmegye földje sikság, néhol halmos, folyója a három Körös, Berettyó. Északon a Sárrét-mocsár borítja. Székhelye Gyula, rendezett tanácsú város; nincs is megyénkben több város. Gyulán lakik a főispán, alispán, tisztviselők, még a megyei jegyzők, pénztárnokok, mérnökök, főorvos, tanfelügyelő stb. Nagyobb községek Békésmegyében Csaba, Orosháza, Tótkomlos, Szarvas, Öcsöd, Gyoma, Endrőd, Békés, Mezőberény, Szeghalom, Körösladány, Füzesgyarmat, Vésztő. Szomszédos megyék: Szolnok, Hajdú, Bihar, Arad, Csanád, Csongrád. 1. Jász-Nagykun-Szolnokmegye. Földje sikság. Székhelye Szolnok város, élénk kereskedéssel. Nevezetes községei: Jászberény, ott őrzik Lehel régi magyarvezér kürtjét, Kisújszállás, Mezőtúr gimnáziummal, Törökszentmiklós, Karczag, Kunhegyes, Madaras és Turkeve népes községek. 2. Biharmegye. Földje keleten hegyes, nyugoti részén sikság. Székhelye Nagyvárad szabadkirályi város. Sok magyar király van ott eltemetve, nevezetesen: I. László, II. István és Endre, IV. vagy Kun László. Váradtól északra van Bihar, régi várában Marót szláv fejedelem lakott. Székelyhíd, Diószeg egykor jó bort termeltek. Váradtól délfelé van Nagyszalonta, Arany János költő születéshelye. Belényes, nagy oláh iskolával. Rézbánya, itt a hegyekből rezet, márványt ásnak. 3. Aradmegye. Kelet felől hegyes, nyugaton sik földje van. Székhelye: Arad szabadkir. város. Arad szomorú emlékű hely a magyaroknak, hol 13 honvéd tábornokot végeztetett ki az osztrák 1849. okt. 6-án. Ipara és kereskedése élénk. Nevezetes helyei: Ménes, Magyarád, Borosjenő kitűnő bortermeléssel. Világos, itt tették le a magyarok a fegyvert 1849-ben. Világos várába záratta Mátyás király a nagybátyját, Szilágyi Mihályt. 138
