Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község XVIII. századi történetéhez

ERTEKEZESEK sága pedig az ekerészekre tagolt jobbágy társadalom képét mutatja, tehát az egyéni birtoklás ekéstelek formáját. Harminc pozsonyi mérő földje van 16 jobbágynak, 20 pozsonyi mérője 34-nek, 10 pozsonyi mérője 23-nak, tehát 16 egész ekés-, 34 fő 2/3-ekés és 23 fő 1/3-ekés jobbágy van. Egy jobbágy a telkesek közé van sorolva, de nincs telke, sem földje (Kutzik Mihály). Az úrbéres népesség megoszlását a 3. és a 4. táblázat mutatja. Az egész- és 2/3-ekés jobbágyoknak egy kaszás rétjük van, az 1/3-ekéseknek pedig 1/2 kaszás rét van a birtokukban. A belső telkek nagysága zömében 1/2 és 1/4 pozsonyi mérő. Nézzük mostmár az előzetes összeírás és az úrbéri tabella adatait egymással összevetve. Cibakháza községet a negyedik osztályba sorolták, így az egésztelkesnek 32 hold, a féltelkesnek 16 hold, a negyedtelkesnek 8 hold, a nyolcad telkesnek 4 hold föld járt. Említettük már, hogy az úrbérrendelet a szabályos telek rendszerébe csoportosította a falvak lakosságát. Az ekéstelek rendszerében gondot okozott, hogy féltelkesnek vagy negyedtelkesnek minősítsék-e a 2/3- és 1/3-ekés jobbágyot. Ezt esetenként kellett elbírálni.''

7 A fenti probléma okozta azt, hogy egyik jobbágy földterülete növekedett, míg a másiké csökkent. Az 177l-es úrbéri tabella szerint 74 a telkes jobbágyok száma, a zselléreké pedig 14. Tehát csökkent a zsellérek száma a telkes jobbágyok javára (5. táblázat). Az úrbéri tabellának volt egy olyan rovata, amelybe azt a földterületet írták be, amit a jobbágy belső házhelyének és rétjének pótlására kapott. Ennek a mennyisége községünkben egész telkeseknél 12 egész 3/4 hold, nyolcadtelkeseknél 1 egész 5/8 hold. Ettől a mennyiségtől akkor tértek el, amikor az illető jobbágynak nem volt belső telke, vagy ha a belső telek nagysága meghaladta a szokásos fél pozsonyi mérő területét. A volt egészekés jobbágyok közül 12 fő egésztelkes lett és négy féltelkes. A 2/3-ekések közül egy fö egésztelkes lett, egy féltelkes, 26 fő negyedtelkes, 5 fő nyolcadtelkes. Tehát ebben a kategóriában zömével kisebb telkeket alkottak az eredetinél. A volt 1/3-ekésjobbágyok közül 22 fő nyolcadtelkes lett, egy fő negyedtelkes és egy zsellér. A teleknagyságot illetően itt is süllyedés tapasztalható. A volt házas zsellérek közül 3 fő nyolcadtelkes lett, 5 fő zsellér maradt. A volt házatlan zsellérek közül kettőt ültettek telekre, ezek természetesen nyolcadtelkesek lettek, és két házatlan zsellér maradt. A jobbágytársadalomnak az úrbérrendezés eredményeként kialakuló képét a 4. táblázat mutatja. A telekmennyiség és a földterület változását a rendezést megelőző állapotokhoz képest a 7. táblázat adatai tükrözik. A táblázatokból kitűnik, hogy Cibakháza községben az úrbérrendezés eredményeként néggyel szaporodott a telkes jobbágyok abszolút száma, és ugyanennyivel csökkent a zselléreké. Pontosabban ez úgy történt, hogy a volt 18 zsellér közül ötöt telekre ültettek, egy nyolcadtelkesből pedig zsellér lett. A telekmennyiség 2/8-dal nőtt, az egy telkes 3. táblázat. Az úrbéres népesség megoszlása az előzetes összeírás szerint a szabályos telek arányában Telkes jobbágy Házas zsellér Házatlan zsellér Összes 73+1* = 74 9 9 92 1 1/2 1/4 1/8 1/8 telke van nincs telke 1/8 telke van nincs telke 92 13 7 27 26 3 6 2 7 92 + 1 *: Kutzik Mihály — a telkesek közé sorolták, de sem telke, sem löldje nincs 97 SOÓS Imre: i. m. 22. o. 70