Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község XVIII. századi történetéhez

_ ERTEKEZESEK A lakosok válaszából kiderül, hogy a lehető legkedvezőbb helyzetben voltak, hiszen az árendafizetésen kívül nem tartoztak semmiféle szolgálattal. Természetesen évenként a készpénzt sem lehetett könnyű előteremteni, de ez mégis előnyösebb volt, mintha robottal és egyéb súlyos szolgáltatásokkal tartoztak volna a földesúrnak. A kilenc kérdőpontra adott válaszból az is kiderül, hogy ez a szerződés a falu újjáépítésétől egészen az úrbérrendezésig fennállott, kivéve azt az időszakot, amikor a földesúr és a község viszonyát urbárium szabályozta. Ezt az időszakot később tárgyaljuk. A legelső és a legkorábban megújított szerződések nincsenek a birtokunkban, ismeretes azonban az 1768-ban ismételten megújított szerződés. Ebben a megszabott feltételek megegyeznek a kilenc kérdőpontra adott válaszok ezzel foglalkozó részével. A kilenc kérdőpontra adott válaszukban a jobbágyok azt is kihangsúlyozták, hogy „az régi mód szerint" léptek árendára. így feltételezhetjük, hogy a tárgyalt időszakban általában azonos feltételek mellett újították meg az árendális szerződéseket. A bérleti díj összege azonban nem lehetett mindig egyforma, hiszen az 1737-es dicalis összeírás megjegyzése szerint a lakosok Sárszeg és Gyüger pusztát 442 forintért bérlik.

4^ Hasonló szerződést kötött a Földváry család Dunavecse lakosaival is az 1702-es, 1756-os és 176l-es években.

4

6 így a Földváry család esetében általánosnak vehetjük az árendáltatás szokását. Az 1768-as árendális szerződés a feltételeket sokkal precízebben határozta meg, mint ahogyan azt a jobbágyok kilenc kérdőpontra adott válaszában olvashattuk. A Földváryak szerződésükben elmondják: „hat egész esztendeig ex árendáltuk magát Cibaki határunkat, Robotot, Dézsmát = s a határnak minden jövedelmét esztendőnként fizetendő egy ezer 1000 Rhnsi forintokba, Tiszán által járó révünket pedig Cibakháza vendégfogadóval = s korcsmával nem különben Sárszögh s Gyigeri vendégfogadókkal egy ezer hatszáz 1600, Gyigeri pusztánkat nyolcszáz 800, Sárszegi pusztánkat penig hatszáz 600, következendőképpen specifikált határunkat = s azokk minden néven nevezendő hasznavételét inconcréto 4000 esztendőnként fizetendő Rhnsi forintokban tartozván eők az specifikált summát minden esztendőben ki fizetni."

4

7 A szerződés szövegéből kitűnik, hogy igen előnyös volt a cibakházi jobbágyság helyzete, hiszen nem volt robot, s kilenceddel sem tartoztak a földesúrnak. A bérleti díj kifizetése ellenében az egész község jobbágytársadalma szabadon gazdálkodhatott. Azt is meg kell azonban jegyeznünk, hogy „e kontraktusok csak magánokirat jellegével bírnak, s a kölcsönösséget felsőbb hatalom nem garantálja. A jogilag és gazdaságilag erősebb fél a földesúr, már a konvenció megkötésénél legtöbbször kijelenti, hogy az »usque ad beneplacitum« szól. De még ha kötelezi is magát a megtartásra, ígéretét könnyen elfelejti, ha érdeke úgy kívánja"

4

8 Ezeket a szerződéseket — köztük a cibakháziakét — nem tekinthetjük igazi szerződéseknek, hisz, jogilag nem egyenlő felek kötik" 4

9 Ennek ellenére a kontraktualista jobbágyok a „körülmények kedvező alakulás folytán, bár ideiglenesen, de határozottan a többihez viszonyítva előnyös helyzetben levő csoportot"'

0 alkotnak. Ebben az előnyös helyzetben volt részük a cibakházi jobbágyoknak is, egészen addig, amíg az uraság az urbárium bevezetésére szánta rá magát. Ez az ötvenes évek végén történt. Később részletesen kitérünk rá. 44 OL törzsszám C 59 /Htt. Lvt. Dep. Urb/ Úrbéri tabellák Heves megye, Cibakháza 45 EÁL Adóösszeírások 1737 Ksz. 583. 46 LUKÁCS Zsófia: i. m. 38. o. 47 OL törzsszám C 59 /Htt. Lvt. Dep. Urb/ Úrbéri tabellák Heves megye, Cibakháza 48 LUKÁCS Zsófia: i. m. 16. o. 49 LUKÁCS Zsófia: i. m. 16. o. 50 LUKÁCS Zsófia: i. m. 16. o. 60