Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Patkós Csaba: A Bátorszőlő szerepe és lehetőségei Cibakháza fejlődésében

_ ERTEKEZESEK Mesére érdemes pályázatokat benyújtani az adott KEOP pályázati kiírásokban. Követendő példák már léteznek nemcsak külföldön (Güssing — Ausztria, Feldheim — Németország), de hazánkban is. Például a BÜKK MAK LEADER csoport területén működik az „1 falu 1 MW" program (www. bukkmakleader.hu), ahol megújuló energiás projektek megvalósulására pályázhatnak a térség önkormányzatai, vállalkozói és civil szervezetei. Ugyanakkor olyan hátrányos helyzetű települések is foglalkoznak a zöldenergia hasznosításának különböző formáival, mint Kömlő Heves megyében. Egy ilyen projekt kidolgozása természetesen hosszadalmas folyamat, ami nem működhet megfelelő partnerség és a szereplők közötti bizalom nélkül. Az első lépésben fel kell mérni a terület biomassza-potenciálját. Ez sokféle módszer alapján történhet, például a korábbi évek terméseiből becsléssel (GERGELY S. 2008), de akár a talaj- és éghajlati adatok segítségével is kiszámíthatók többféle vegetációtípusra. A lehetőségeket össze kell hasonlítani a tulajdonviszonyok és a közgazdasági racionalitás adta keretekkel. A hasznosítás különböző lehetőségei között felmerülhet a kisüzemi/ családi eltüzelés, a decentralizált fűtőmű kiépítése, vagy a decentralizált ko-generációs kiserőmű létesítése. Az elégetésen túl persze lehetőség van elgázosításra vagy akár folyékony bioüzemanyag előállítására is. Ennek eldöntésére kiterjedt piackutatást kell végezni, kezdve az önkormányzat épületeinek energetikai auditjával, majd esetleg kiterjeszteni a lehetséges magánfelhasználók igényeinek felmérésével. Fűteni mindenkinek kell, illetve elektromos energiát is fogyasztunk. Az elvi és piaci lehetőségek feltárása után a műszaki megvalósítás megtervezése következik, amit az engedélyek beszerzése kell hogy zárjon. Ezek a fázisok a tapasztalatok szerint 1,5-3 évet is igénybe vehetnek, illetve viszonylag jelentős financiális hátteret is igényelnek. Az anyagi lehetőségek és következmények egy területfejlesztő számára nagyon fontos szempontot jelentenek. A cél az volna, hogy a keletkezett érték minél nagyobb része a településen/térségen belül maradjon. (11. ábra) Az energia birodalmában jelenleg ez sajnos nem nagyon teljesül: orosz gázt égetünk el ki tudja milyen tulajdonú erőműben, vagy francia tulajdonú cég hálózatán keresztüljutunk hozzá, és német gyártású kondenzációs kazánban égetjük el. A pénz nemcsak a térségből, de az országból is kiáramlik. Az alternatíva szerint bátorszőlői energianövényt helyi munkaerővel betakarítanak és helyben feldolgoznak (pld. aprítéknak vagy pelletnek), s a terméket helyi kereskedőn keresztül eljuttatjuk a helyi fogyasztónak. Természetesen egyelőre nem kiküszöbölhető a külső input, hiszen például a feldolgozást végző gépsor itthon eddig még nem került gyártásra, illetve a kazánok közül is jobbak a külföldiek. A lánc másik oldalán a fogyasztóknál keletkezett hamu összegyűjtése és kezelés után a termőföldre való visszajuttatása található, ami által biztosítható a folyamatok környezeti fenntarthatósága is. A cél az lehet, hogy a hozzáadott érték minél nagyobb része a helyi vagy térségi körből kerüljön ki. A létrehozás egyik lehetséges eszköze a hozzáadott érték partnerségének kialakítása, melynek az a lényege, hogy egy (vagy több, egymáshoz kapcsolódó) gazdasági ágazat és a benne érdekelt szereplők területi alapon együttműködnek, stratégiai szövetséget kötnek. Egymás termékeinek használatát preferálják termelési folyamataikban, illetve képesek egymás melléktermékeinek, hulladékainak használatára is. Az együttműködés eredményeképpen csökken a térségből kiáramló pénz mennyisége, a helyi erőforrások használata intenzívebbé válik, illetve munkahelyek is teremtődnek. (A partnerség egyik extrém formája lehet egy helyi „pénzpótló" eszköz bevezetése.) A részt vevő vállalkozások számára előnyös az együttműködés, hiszen a termelési költségek csökkennek a kapacitások jobb kihasználása, a közösen megfogalmazott stratégiák és a közös marketing stb. következtében. Ezenkívül csökken a kockázat a közös befektetésekkel, a know-how birtoklásával, nő a termelési kapacitás (jobb finanszírozás, flexibilis kapacitások, javuló know-how, minőség és versenyképesség), illetve új piacok is elérhetővé válnak. A partnerségben tehát kulcsfontosságúak a vállalkozások, aktív részvételük nélkül hosszabb távon nem működőképes a szerveződés. Ugyanakkor a profitorientált szervezete38