Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Patkós Csaba: A Bátorszőlő szerepe és lehetőségei Cibakháza fejlődésében

_ ERTEKEZESEK meghatározó neoliberális gazdaságpolitikai felfogásnak. Ebben az esetben valamennyi tér­ség a saját termékével próbál versenyezni a gazdaságban. A Bátorszőlőben ez jelenleg csu­pán az olcsó, alacsony képzettségű munkaerő, így tehát a településrész az elszegényedő, hát­rányos és halmozottan hátrányos helyzetű lakosság gyűjtőhelye lesz. A lepusztuló, elva­duló táj foglyul ejti a lakosságát generációról generációra, a kitörés csak individuális szinten lesz elképzelhető, ami egyet jelent a térség elhagyásával. Ebben a scenarióban a település vezetésének számítani kell arra, hogy a Bátor­szőlő egy szociális, gazdasági és kriminális válsággóccá válik, ami a település többi részé­től szívja el az értékes erőforrásokat. Sajnos ennek a forgatókönyvnek a megvalósulására jelenleg nagyok az esélyek. Tartósan csak azok a fejlesztések maradnak fenntarthatóak, ame­lyekre a helyi lakosságnak igényei vannak. Ne­gatív példa a harang esete, amit 2011. elején tulajdonítottak el és adtak el hulladékfémnek. A harang valamikor a településrész jelképe volt, a református és római katolikus lakosok együtt önttették. Hívott misére, istentiszteletre, szólt lélekharangként is. Túlélte a háborút, forradal­mat és rendszerváltást. Ha azonban nincs rá elég igény, nem figyelnek rá, nem kerül pót­lásra. Ki tudja, hogy 20 év múlva kell-e még orvosi rendelő, telefon, áram vagy éppen veze­tékes víz az itt élőknek? (9. ábra) Területfejlesztőként persze az ilyen negatív forgatókönyvek nem lehetnek vonzóak. Sokkal szebb volna fantáziálni egy környezettudatos, EU-konform emberek által lakott és fenntartott ökoparadicsomról, ami európai hírű zöldturisz­tikai centrum, mintapélda és minden szempont­ból fenntartható. Elvileg ez is megvalósítható volna rengeteg pénz, idő és szakértelem be­fektetésével, természetesen a felmerülő nem csekély kockázat figyelembevételével és keze­lésével. Egy — véleményem szerint reálisabb — fej­lesztési pálya felvázolásával kívánok alterna­tívát felmutatni a településrész fejlesztésére. Az Eszterházy Károly Főiskola 2009-ben részese lett egy EU (Interreg) finanszírozású nemzet­közi projektnek az ún. RUB1RES (Rural Bio­logical Resources)-nek. (www.rubires.de) A mezőgazdaság szerkezeti átalakulása, a megújuló energiák iránti igény, valamint a klímaváltozás hatásai súlyos kihívásokat jelen­tenek Európában. (10. ábra) A jövő fő feladata a megújuló energiaforrások felhasználásának nö­velése, hatékonyságának javítása, továbbá stra­tégiák kidolgozása a klímaváltozáshoz alkal­mazkodva az erdészet és a mezőgazdaság területén. A projekt keretén belül lehetőség nyí­lik a megújuló energiaforrások, kiemelten a biomassza hasznosításának jobb kiaknázására irányuló stratégiák kialakítására és megvalósí­tására, ezzel hozzáadott értéket teremtve, ami a vidéki területek fenntartható fejlődését segíti. A projektben a magyarokon túl német, osztrák, olasz és szlovén partnerek is dolgoznak. A transznacionális információáramlás által sok­kal gyorsabb regionális fejlődés valósulhat meg, mint egyébként helyi vagy akár országos szinten. A projekt három fő területet ölel fel: az anyagáram-gazdálkodás kialakítása és tökéle­tesítése, a földterület-gazdálkodás, valamint a regionális értéknövelő partnerhálózatok létre­hozására irányuló módszerek kidolgozása, al­kalmazása. A projekt több munkacsomagra bomlik: — Anyagáramlás-menedzsment: Módsze­rek kidolgozása, melyek révén megis­merhetővé válnak a térség adottságai és lehetővé válik az anyagáramlatok irányí­tása. Egy térségi szintű elemzést tartal­maz (SWOT-analízis), a mező- és erdő­gazdasági eredetű anyagok áramlásának és más potenciáloknak az értékelését és az energia iránti igény bemutatását. — Regionális földhasználat-menedzsment: Új tervezési eszközök az optimális föld­használat-menedzsment eléréséért. A je­lenlegi szabályozás és területi tervezési eszközök, valamint a biológiai erőfor­rások megóvása és fejlesztése szempont­jából jogerős szabályozások alkalmassá­gának elemzése, összehasonlítása és értékelése. A hasznos és gyakorlati kritériumok közös kiválasztása után egy optimalizált földhasználati modell válik kidolgozhatóvá — ebből egy térségi tervdokumentum előzetes változata ké­szíthető el. — Értéknövelő regionális partnerség: A régió gazdaságának támogatása, a pro­jekt során létrejött és kiválasztott regio­36

Next

/
Oldalképek
Tartalom