Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)
ÉRTEKEZÉSEK - Kalóz Sándor: A Tisza holocén kori mederváltásai Tiszaföldvár környékén
TISZAVILÁG V. A Nagyhát- Sulymos rendszer A legkülső kanyar kialakulása A késő rézkor növekvő vízhozama gyorsítja a kanyar dél felé, a Sárszeg irányába való elmozdulását. Új helyzet áll elő, amikor eléri és keresztezi a tölgykori Tisza (1. térkép. III.) medrét. Ez a meder ekkorra részben feltöltődött. A középső foknál a Tisza vizének egy részét mégis erre viszi, mert itt kisebb akadályt kell legyőznie, mint az új meder formálásánál. A tölgykori meder Remény útig terjedő, 5 km-es része több-kevesebb vizet rendszeresen kap. A vízhozam ingadozásától függően időnként megtelik. Az egyre gyakrabban feltorlódó víz lefolyást keres magának. A fok közelében, déli irányban ívelt vízfolyásokkal megkezdi a mainál legalább 3 méterrel magasabb homokfelszín formálását. A vízfolyások vize a Sebes-fokon keresztül visszajut a Tiszába (5. kép). Ezzel megindult a Laposon a kanyarulatrendszer fejlődése. Észak felé az Ér-halom nyugati folytatását erodálja. A szétáradó víz a „kanyar őse" közvetítésével szintén visszakerül a kanyarba, a Tiszába. Ilyen módon folyamatos a kanyar működése is. Talán egy különösen magas árvíz idején, nem lévén más választása, utat tör magának a Remény út—Hunyadi út vonalában. Csak a 350 m-es hátat kell legyőznie (2. térkép). A Toldy út vonalától — a Szikkerten át — az Aranykert út mellékén folyik a víz. Ezt az utat (medret) az Ős-Tisza már bejárta. A felszín természetes lejtése segíti mozgását. Most újjászületik az Ős-Tisza Szikkert— Döbrei út közötti szakasza. A Virághegy 1. útnál megtorpan, nem tudja áttörni az itt magasodó buckákat, 90"-os kanyarral nyugat felé fordul, az Egészségházig a Döbrei János út vonalát követi. Energikus voltára utal széles medre, és két tágívü kanyarulata. Hosszabb ideig tart az Aranykert út—Bátorkapu közötti, 2 km-es meder formálása. Ennek kialakítása és a már 11 km-es meder működése sok vizet, energiát emészt fel. Ezért a fok közelében most szerényebb a felszín alakítása. Ezt az állapotot jelzi a Nagy-hát fél karéja, az egész kanyarulatrendszer legmagasabb, kevésbé erodált része (84-85 m). A Bátorkapu elérése után ismét meglódul a víz, a régen kialakított (mogyoró kori) meder felé tart, a Kishegy út— Egyes-halom vonalon. IIa van lelke a folyónak, bizonyára nagy örömmel találkozott a „régi ismerősével" — a Székestóval. Az Árvád titkai A középső foknál induló és 15 km megtétele után a Tiszához visszatérő kanyar létének és működésének fontos bizonyítéka az Árvád kialakulása. A kanyar olyannyira működik, hogy hordalékot, homokot és iszapot is szállít. A Székestó nyugati végéhez érve hordalékát lerakja, építgeti aszimmetrikus törmeléklejtőjét, az Árvád területét. Ezen a lejtőn jól látható módon elkülönülnek a csapadékos periódusokban épített hátak és a közéjük ékelődő laposok. Az Árvád felszínének vizsgálata több tanulsággal is szolgál: 1. A törmeléklejtő befedi a cibaki kanyar (Tisza) fejlődési íveit. Tehát a kanyar fejlődése térben és időben előbb jár, mint az Árvád kialakulása. 2. A hátak és laposok egymással is, és az Árvád DNy-i peremén folyó Tiszával is párhuzamosan fútnak, tehát nem klasszikus csak a Tiszához köthető kanyarulatfejlődés történt. 3. Ezek szerint a kanyar által, a nedves periódusokban szállított, majd lerakott hordalékot (hát) a Tisza újra és újra kikerüli (lapos), miközben kissé mindig nyugatabbra helyeződik. 4. A legkülső kanyar hosszú időn át működik, él, szállítja a hordalékot, hiszen az Árvád területe: 1,5 km 2. 5. A csapadékos periódusok vízhozama a Tisza és a kanyar egyidejű működéséhez is elegendő. Meddig szállított ide hordalékot a kanyar? Meddig volt elegendő csapadék? A kérdések megválaszolásánál az elsődleges szempont az, hogy a Tisza vízgyűjtőjén mikor történt jelentős mértékű és hosszantartó csapadékcsökkenés. Igazán perdöntő bizonyítékot a hátak anyagának vizsgálata, kormeghatározása adhatna. Az eddig elmondottak mindenesetre jelzik, hogy a szubboreális kor nem egyenletes csapadékos. Megerősítik ezt a feltételezést Horváth 21
