Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Kalóz Sándor: A Tisza holocén kori mederváltásai Tiszaföldvár környékén

_ E

RTEKE

ZE

SEK 2. kép Csesz-árok és az Érhalom-morotva A mozgalmas mogyoró kor A 8800 éve kezdődő klímaváltozás, a boreális beköszönte, mélyreható változásokat idéz elő az egész Kárpát-medencében, és természetesen környékünkön is. Az egyre melegedő és száraz időszak több mint egy évezredig tart. Az Ős-Tisza sorsával kapcsolatosan ne tévesszen meg bennünket sem az Aranykert út mellékén lévő szakasz fiatalos volta, sem Palugyay leírása. Előbb a főág bevágódása, majd a vízhozam csökkenése miatt egyre kevesebb víz megy a Székestó irányába. Az uralkodó északkeleti szelek kiszárítják a homokfelszínt, és egészen az anyakőzetig (10—15 m vastagságban) felforgatják azt. A virághegyi szakaszon a futóhomok betemeti a medret. A folyó a „legrégebbi Tiszánk" a mogyoró kor klimatikus viszonyai áldozatává válik, elhal. A kiszáradó mederből kifújt, finom poranyagból épültek a Csomagoló út—Virághegy I. út találkozásánál, a Bucka-dülői I. és a cibakházi Sáska-halom környékén lévő méretes dűnék. Még 60 éve is a Virághegy III. út és Bátorszőlő határán elterülő „Hategyháza" félig kötött, valóban királydinnyés homokja Petőfi korát idézte. Gyerekkoromban szívesen üldögéltem a Fő úton lévő üzletünk lépcsőjén. Naponta erre jött, és illedelmesen köszöntötte apukámat L. Pista. Az egyik lábára sántító, félnótás férfi, fején az agyonhasznált kunkalpaggal felkeltette az ér16