Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

A MÚZEUMPEDAGÓGIA KEZDETEI - Páczai Mihály: Földrajzi bevezetés, tekintettel Öcsöd nagyközség viszonyaira

A MÚZEUMPEDAGÓGIA KEZDETEI 2. Magyarország hegységei. Magyarország összes hegységének 2 neve van. Attól kezdve ahol a Duna bejön az országba, félkörbe menve az ország szélén egészen addig, mig a Duna elhagyja hazánkat, mindenütt a Kárpáthegység van. A Duna és Dráva közt levő hegységet Alpes-hegységnek hivják. Az Alpeshegység részei: Az alpesek ágai nyugoti országokból nyúlnak be hozzánk, hazánkba ezek nem magasak. Nevezetesebb csoportja a Vértes és Bakony, a Balaton mentén, a Mecsekhegy Pécs város mellett, melyben sok kőszén van. A Kárpáthegység részei: 2. A Morva, Vág folyók közt vannak: a Kis-Kárpátok Magyar Morvahegység. Magas csúcs a Babagura és Pilskó. 3. Vág, Nyitra közt van a Kis-Fátra 4. A Nyitra, Garam közt északra a Vág folyóig terjeszkedik a Nagy-Fátra hegység, melynek csúcsa a Krizsna. 5. A Kárpátok legmagasabb része az Árva, Vág és Poprád közt északon van, ez a Magas-Tátra. A Magas-Tátra csúcsai név szerint a gerlafalvi, lomniczi, szalóki, jégvölgyi, kis-tarpataki csúcsok 2600 méter magasak, rajtok nyárban is van hó, azért havasoknak hivják. 6. Délre a Magas-Tátrától a Vág és Garamvölgye közt van az AlacsonyTátra, magas csúcsa a Királyhegy, melyből a Vág, Garam, Hernád folyók fakadnak. 7. A Garam és Ipoly völgyében emelkednek az Osztrowszki, Veporés Érczhegység. 8. A Duna kanyarulatától fel a Sajó völgyéig a Cserhát, és Mátra terül el. 9. A Sajó, Hernád völgyei közt emelkedik a Szepes-gömöri-érczhegység, sok barlanggal és vasbányákkal. Mindezek a hegységek az ország Északnyugati részén vannak, azért együttesen, egy névvel Észak- nyugoti-Kárpátoknak hivják. A Hernád völgyétől a Tisza forrásáig a Kárpátoknak következő részei vannak: az ország szélén az 1. Erdős-kárpátok, 2. Beszkidhegység, 3. Verhovina-hegység, 4. a Máramarosi havasok. A Máramarosi hegyekben sok só és ásványvíz van. 5. A Hernád mentén délre ágazik az Eperjesi-hegység, ennek déli része a Hegyalja, mely ezelőtt világhírű bort termett. 6. Innen keletre a Vihorlát-hegységet találjuk. Ezen hegyeket a Hernádtól a Tiszáig egy néven Északkeleti Kárpátoknak hivják, A Tisza alsó folyásától a Szamos, Maros, Olt és a Duna alsó völgyében csoportra oszlanak Kárpátok 1-ső csoport, mely az ország határszélén van, 2-ik csoport, mely bent az országban ágazik szét. Határszéli hegyek. Tiszától kezdve: 1. A Keleti Kárpáthegység,, melyen sok hegy szoros van, például a Radnai, Borgói. Magasabb csúcsok: a NagySándor, Nemere, Csilyános, melyek után : 2. Déli Kárpáthegység következik, itt is sok hegyszoros van, nevezetes a Verestoronyi, hol az Olt kifolyik. Magas csúcsok a Bucsecs, Negoi és a Retyezát, ezek olyan magasak, mint a Magas-Tátra csúcsai. Belső hegyek: 1. A Maros és Olt völgyében a hosszú „Hargitta" hegység. 2. A Szamos völgyében a Szatmármegyei Érczhegység, arany és ezüst bányákkal. Csúcsai a Pietrosz, Czibles, Gutin Ünökő. 3. A Kraszna és Szamos közt a Bükkalja és Meszeshegy. 4. Az Ér folyónál az Érmelléki dombok. 5. Berettyó eredeténél a Rézhegység. 6. A Sebes-, Fehér- és Fekete-Körös völgyei közt van a Bihari Érczhegység, réz és vasbányákkal. 7. A Körös és Maros közt az Erdélyi Érczhegység emelkedik, melynek kiágazása az Aradi-hegység. 8. A Marostól le a Dunáig a Bánsági hegység emelkedik, hol a Vaskapui szoros is van. 142