Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Bagi Gábor: A Vezsenyiek és utódaik földesurasága a nagyvázsonyi uradalom tiszazugi részein a XIV-XVI. században
ÉRTEKEZÉSE K A Vezsenyiek és utódaik földesurasága a nagyvázsonyi uradalom tiszazugi részein a XIV-XVI. században 1 Bagi Gábor * The Vezsenyis and their successors in Tiszazug in 14-16'" century - The Vezsenyis probably appeared in Tiszazug in the beginning of the 14' century as one of the new large-acred families emerged under King Charles I. In the course of time they became the greatest landowners regarding the size of their holdings and the number of vassals not only in this region, but in the hundred of Outer-Szolnok, and gave several high dignitaries to the Kingdom of Hungary. The Vezsenyi lands in the Tisza region were counted in Vázsonykö domain of county Veszprém. The ascendant branch of the family died out before 1472, their lands were inherited by Pál Kinizsi, the famous Turkish-beater' general and later his widow, Benigna Magyar and her latter husbands. The collateral branch of the Vezsenyi family tried to regain the family assets, but they failed. Meanwhile Benigna fell into the sin of husband murder, and she tried to avoid the capital punishment and the forfeiture ofproperty with the help of giving away the lands in the Tisza region. After her death around 1526 the assets in Tiszazug gradually subdivided between the large number of claimants. A Tiszazugban a Mohács előtti időszakban nem ismeretesek igazi nagybirtokok. Tudtunkkal csak a XV. század elején a Jenőiek, majd — a század második felére a hozzájuk történő beházasodás révén jogosultságot szerző — Kelecsényiek, végül pedig a XVI. század első felében fontos szerepet játszó gyalui Vassok kezén említettek négy-öt faluból és pusztából álló, nagyobb birtoktesteket. Ehhez képest talán nem tűnik soknak az a néhány falu és puszta, amit előbb a Vezsenyiek — majd utódaik a Kinizsiek — birtokoltak itt, ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezekhez a tiszazugiak mellett még más Külső-Szolnok vármegyei birtokok is tartoztak. A Vezsenyiek itteni birtokainak volt még egy igen lényeges sajátossága, nevezetesen az, hogy a légvonalban majd 200 km-re lévő nagyvázsonyi uradalom részét képezték. Ez a nagy távolság a nagyobb alföldi várbirtokok kialakulásának egyedi vonásaiból fakadt. Az Alföld nagy síkságain nem volt sem építkezésre alkalmas kő, sem olyan kiemelkedés, amelyeken nyugati értelemben vett lovagvárak alakulhattak volna ki. Emiatt az Anjouk korától az alföldi településeket leginkább olyan birtokkomplexumokhoz csatolták, amelyeknek központjai hegyes vidékeken feküdtek. Ennek tudható be, hogy a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye területére eső, nagybirtokosok, bárók uralta falvak, puszták zöme a XIV—XVI. században általában Mátra környéki hevesi, vagy nógrádi várak tartozékaként tűnik fel. A Vezsenyi javak kapcsán azonban más volt a helyzet. * Történész-muzeológus, Damjanich János Múzeum, 5000 Szolnok, Kossuth tér 4. E-mail: gbagi@djm.hu 1 A tanulmány az OTKA K 68902. nyilvántartási szám alatti Tiszazug Kutatás keretei között készült. 38
